A székesfehérvári Boldogasszony bazilika jelentősége - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 1996)

PÜSPÖKI NAGY PÉTER: A székesfehérvári prépostság és bazilika előzményei és szerepe az alapítás első századában a kánoni jog tükrében

menyei a középkorban. Székesfehérvár Évszázadai II. (1972), 23-24. is felismerte, bár nem elemezte. Hieronymus seribit... c. 2. C. XIII. q. 2. Ubiquis sepulchro maiorum relicto... X. Lib. III. T. XXVIII. c. 3. Tekintettel arra, hogy Zakkeus, 964-ben, egy évvel kinevezése után, mint gentium episcopus, megjelent XII. János zsinatán, egyértelműen bizonyítja, hogy székhelyét elfoglalta. Vö.: PÜSPÖKI NAGY P.: Szent István egyházszervezete. Előzmények, kánonjogi háttér. — Szent István és kora. Szerk. Glatz F. és Kardos J. Bp. 1988. 67-68. GYÖRFFY GYÖRGY 1977-ben Zakkeus püspöksége kapcsán úgy vélekedett, hogy Taksony és XII. János pápa közös egyházalapítása I. Ottó miatt »kudareba fulladt« (István kir. és műve. 51. o.). Györffy nézetét követi KOSZTA LÁSZLÓ 1988-ban (»A kereszténység kezdetei ... = Az államalapító. Szerk. Kristó Gy. 160.) és ÉRSZEGI GÉZA 1994-ben. (Vö.: »Kereszténység 2. - felvetele« címszót a Korai magy. tört. lexikonban.) Annak további bizonyítékait, hogy Zakkeust, a magyarok első latin püspökét I. Otto császár megbízottjai rövid idő alatt szabadon bocsátották, és székhelyének elfoglalásában nem akadályozták meg, illetve a 964. évi pápai zsinaton volt jelenlétnek kánonjogi jelentőségét, valamint annak egyéb bizonyítékait, hogy Esztergomban az érsekség megalapítása előtt püspökség szintjén létezett az első, az egész Magyarországot befedő latin egyházmegye, a fenti 9. jegyzetben említett 1996. évi májusi esztergomi konferencián elhangzott, »Az első magyar érsekség alapításának előzmények c. előadásunkban tártuk fel. (Kiadása előkészületben.) Vö.: PÜSPÖKI: A középkori magyar egyházszervezet kezdetei... 87. [-* 14. jegyz.] Mivel Györffy úgy vélte, hogy 963-ban a Taksony féle püspökségalapítás nem valósult meg (lásd a fentebbi 39. jegyzetet), az első esztergomi egyház alapítását Géza korára helyezte. (GYÖRFFY GY.: István király és műve 51.) Szent István Nagylegendája. Kurcz Ágnes ford. - Árpád-kori legendák és intelmek. Bp. 1983.24. E helyütt nem célszerű belebonyolódni Szent István születése vitatott időpontjának tisztázásába. (Lásd GYÖRFFY GY.: István kir. és műve. 112.)