A székesfehérvári Boldogasszony bazilika jelentősége - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 1996)
PÜSPÖKI NAGY PÉTER: A székesfehérvári prépostság és bazilika előzményei és szerepe az alapítás első századában a kánoni jog tükrében
Az 1290-es években kelt oklevél fentebb idézett tanúsága szerint a veszprémi püspök a püspökség alapításakor már palotát emeltetett Fejérvár várában. Erre természetesen aligha kerülhetett sor a vár alapítása előtt. A palotaépítés viszont közvetve arról tanúskodhat, hogy István király már az 1003-i bolgár háború után közvetlenül áttette székét Fehérvárra. A püspöki palota természetes tartozéka a magánkápolna, különösen akkor, ha a palota nem a püspökség területén áll. Ennek megalapítására az esztergomi érsek hozzájárulásával joga volt a veszprémi püspöknek. 130 Következésképpen az is nyilvánvaló, hogy az Alba Civitas ~ Fejérvár ispánságának egyházkormányzatát a veszprémi püspök által kinevezett vidéki archipresbyter, egyben a püspök albai palotakáplánja látta el. Fehérvár várának és városának alapítása idején, 1003-ban vagy közvetlenül utána, a Szent Péter és Pál keresztelőegyház területén álló, talán már 963-ban a fejedelmi udvarház számára emelt magánkápolna jogállása nem változott meg. Szent Istvánnak a pannonhalmi oklevél szerint 1000-ben történt megkoronázása alkalmával tett - az országot a Boldogságos Szűz oltalmába helyező felajánlásához köthető - fogadalma alapján bazilikává átépülő albai Boldogasszony templom a kánonjog szemszögéből továbbra is magánkápolna maradt. Bár a bazilika épülete gazdagságában és szépségében talán az esztergomi egyház székesegyházát is felülmúlta, kánonjogi helyzetét ez nem befolyásolhatta és nem is befolyásolta. Továbbra is az maradt, ami volt, amint Hartvik püspök leírta, a király magánkápolnája, propria capella