A székesfehérvári Boldogasszony bazilika jelentősége - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 1996)
PÜSPÖKI NAGY PÉTER: A székesfehérvári prépostság és bazilika előzményei és szerepe az alapítás első századában a kánoni jog tükrében
A székesfehérvári bazilika építésének időpontját és célját a felsorolt források alapján, amelyek mind XI. századi feljegyzésekre támaszkodnak, az alábbi módon összegezhetjük: 1. István az 1002-i erdélyi és az 1003-i bolgár-szlavón hadjárat előtt - feltehetően azoktól függetlenül, már a koronázása alkalmával - az országot fogadalom keretében Mária oltalmába ajánlotta. 112 A felajánlás megelőzte a székesfehérvári bazilika építését is. (1077: Nagyobbik legenda.) 2. A felajánlás után István megújította a fehérvári Dicsőséges Szent Szűz Máriáról elnevezett templomot, amely a fejedelmi udvarház kápolnájának titulusa lehetett. (Kisebbik legenda, Hartvik legenda.) A két előbbi adat alapján arra gondolhatunk, hogy a székesfehérvári bazilika építésének első motivációja, és a tényleges építkezés megkezdése a fogadalommal és annak időpontjával, az 1000-1001. esztendővel hozható kapcsolatba. 113 3. Miután a fejedelmi udvarház egykori kicsi rotundáját bazilikális stílusban hatalmas templommá építette át, továbbra is fenntartotta a magánkápolna jellegét. (Hartvik legenda.) 4. A győzelmes bolgár hadjárat után István mérlegelte, hogy mit tegyen a szerzett hadizsákmánnyal. Erre nézve (mennyei?) sugallatot kapott. (1080-1083 körül: Tarih-i Üngürüsz.) A Koppány elleni hadjárat előtt a pannonhalmi apát és az esztergomi püspök (1001-ben már érsek) ugyancsak tanácsot adtak Istvánnak, majd 1001-ben ismét az alapítólevélben foglalt kiváltságok terjedelme tárgyában, az időközben megalapított veszprémi püspökség okán, további tanácskozásokat tartott. 114 Úgy tűnik, a bolgár hadjárat után István két döntést hozott:
