A székesfehérvári Boldogasszony bazilika jelentősége - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 1996)

PÜSPÖKI NAGY PÉTER: A székesfehérvári prépostság és bazilika előzményei és szerepe az alapítás első századában a kánoni jog tükrében

5. Először: a bolgár hadizsákmány keretében szerzett egyházi kincseket a fehérvári Szűz Mária egyháznak - azaz a fejedelmi udvarház magánkápolnájának - adományozta, amelynek átépítése már folyamatban volt. (1050 tája: Leodvin híradása. 1077-1116: Szent István valamennyi legendája, továbbá Kézai, Kálti Márk, Budai Krónika stb. ) Ne feledjük, hogy István 997-ben, a Koppány elleni hadjáratban megszerzett javakat fogadalma értelmében a pannonhalmi monostor templomának és szerzeteseinek adta.

115 6. Másodszor: ugyancsak a bolgár hadjárat után hozott határozatot Székesfehérvár várának-városának alapításáról, azaz a korábbi vidéki fejedelmi udvarház és a régi (weridei) falu civitássá, illetve királyi székesvárossá történő kiépítéséről, megerősítéséről, sőt elnevezéséről is. (XI. század végi hazai latin krónika szövegtöredéke a Tarih-i Üngürüszben.)

116 Összegezve a tételesen felsorolt adatokat és a hozzájuk fűzött jegyzetekben mondottakat, a következőket állapíthatjuk meg: A fehérvári bazilika építésének megkezdése és ahhoz kapcsolódóan a város 1003-1004 tájára keltezhető megalapításának motívuma Istvánnak - a pannonhalmi kiváltságlevélben mondottak szerint 1000-ben történt koronázása időpontjához köthető fogadalma lehetett. Országát István Máriának ajánlotta. Az ő tiszteletére, talán koronázása szíhelyén,

117 Isten előtt minden hazai egyházzal vetekedő nagyságú és szépségű bazilika emelésére kötelezte el magát. A fogadalom természeténél fogva érthető a kivitelezés azonnali megkezdése. Ezt a körülményt valamennyi forrásunk igazolja, hiszen a bolgár hadjárat idején krónikáink és legendáink már meglévőnek sugallják a bazilikát, amely 1003-ban talán még épülőfélben lehetett.