A székesfehérvári Boldogasszony bazilika jelentősége - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 1996)
PÜSPÖKI NAGY PÉTER: A székesfehérvári prépostság és bazilika előzményei és szerepe az alapítás első századában a kánoni jog tükrében
997. és 1000. közt - felszámoltak, mert »e helyen ugyanis a Bazilika helyén álló Géza-kori templom István által készített első kibővítése ... során termelt kőfaragási hulladékkal zárták le, illetve tüntették el«. 51 Kralovánszkynak ez a »Géza-kori templom«-ról kialakított véleménye szorosan kapcsolódik Kozák Károly 1966-ban közölt nézetéhez. Kozák szerint Szent István fehérvári bazilikája, Dercsényi Dezső 1938-i véleményével szemben, nem háromhajós egyház volt, hanem annak egy kisebb előde, egy félkörívben záródó, mintegy 18 x 36^0 méteres hosszházból állt. 52 Kralovánszky tulajdonképpen ezt a Kozák Károly által feltételezett protobazilikát tekintette a Géza fejedelem kori »templomnak«. Ebbeli véleményének kialakítására bizonyára jelentős mértékben hatott az a nagy mennyiségű bontási hulladék, amely tömege elegendő volt a Szent Péter és Pál keresztelőegyház feltárt temető-részeinek betakarásához. Ehhez ugyanis csak nagyobb épület szolgáltathatott elegendő építési hulladékanyagot. 53 Első keresztény fejedelmeinknek az előbbi b) pont alatt tárgyalt sírhelye, függetlenül Kralovánszky értelmezésétől, egyszersmind vidéki udvarházuk helyét is jelzi. Az ilyen udvarházat kétségtelenül megillette a kápolnatartás joga, éppen úgy, mint az esztergomi várban is megillette őket, ahol Nagy Emese fel is tárta a palotabeli kápolnát. A tényt, hogy a vidéki előkelő udvarházhoz Magyarországon is kápolna tartozott, szépen bizonyítja az egykori komárommegyei Udvard esete. I. Géza király 1075-ben ekképpen emlékezik meg róla: »Hudwordiensium aliam terram ad quadraginta aratra et XX domus servorum super mercatum ... ubi et curiam meam, necnon capel»A Hudword-iak másik, mintegy negyven eke alá való földjét, a szolgák XX házával együtt a vásárhely felett,... ahol udvarházamat meg a
