A székesfehérvári Boldogasszony bazilika jelentősége - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 1996)

PÜSPÖKI NAGY PÉTER: A székesfehérvári prépostság és bazilika előzményei és szerepe az alapítás első századában a kánoni jog tükrében

lam, que in honore Sancti Martini est, dedi«, azaz: kápolnát, amely Szent Márton tiszteletére áll, nekiadtam« .

M Györffy az udvarházat és a kápolnát államszervezés korinak tartja. Egy 1512. évi oklevélbe foglalt hagyomány szerint azonban mindkettő Szent László és Géza közös alapítása volt.

55 Ha igaz, hogy Szent László 1064-től a dukátus bihari részét igazgatta, akkor Udvard alapítását a két herceg 1048-1060 közti osztatlan vagyonkezelésének korszakába kell helyeznünk, s csupán utána lett kizárólag Géza tulajdonává. Ha ez a feltevés helytáll, akkor az udvardi udvarház és kápolna alapítását nem egészen száz esztendő választja el a fehérvári fejedelmi udvarház kápolnájának alapításától. Tekintettel arra, hogy az ecclesia baptismalis, a keresztelő-, vagy másik nevén plébániatemplom - értve alatta a weridei Szent Péter és Pál templomát - spirituális joghatósága és tizedkörzete az egész korabeli Fehérvár lakott és művelt területére kiterjedt, a térségben más plébániatemplom a kánoni jog szigora miatt nem lehetett.

56 Emiatt a fejedelmi vidéki udvarházban, a bazilika helyén álló, Kralovánszky által Géza-korinak tekintett templomot, csupán fejedelmi (magán)kápolnának minősíthetjük. Az esztergomi palota rotundájának belvilági átmérője 5,7 m, a veszprémi rotundáé 7,5 m.

57 Ennek ismeretében aligha tételezhetjük fel, hogy a fehérvári fejedelmi udvar kápolnája ennek többszöröse lett volna, különösen akkor, ha ott már régen működő keresztelőegyház is Fügedi Erik 1967-ben igen találó adalékkal szolgált arra nézve, hogy Szent Péter és Pál egyháza Fejérvárott a várossal együtt korábban épült fel, mint a fejedelmi udvarház (kápolnája, illetve annak) térségében a későbbi bazilika. Figyelmet érdemlő meglátását így írta le: állt.