A székesfehérvári Boldogasszony bazilika jelentősége - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 1996)

PÜSPÖKI NAGY PÉTER: A székesfehérvári prépostság és bazilika előzményei és szerepe az alapítás első századában a kánoni jog tükrében

amikor az még az egyszerű hívő számára sem volt megengedett. Tak­sony a fehérvári udvarháza révén viszont az ottani Szent Péter és Pál egykori weridei templomának kegyura volt, ahol megillette őt a te­metkezés joga. Erről a templomról pedig sejthetjük, amint arra már utaltunk, hogy kettős védőszentje és huzamosabb időn át, két szakasz­ban kivitelezett építése mégis a jelesebb karoling kori pannóniai egy­házi épületek körébe emelte, s mint ilyen, alkalmas is lehetett a feje­delem sírhelyének elhelyezésére. A fentebb ismertetett nyomatékos kánoni intézkedések, amelyek az első magyar keresztény nagyfejedelem, Taksony korában már más­fél évszázados hagyománnyal rendelkeztek a latin kereszténység te­metkezési jogának területén, természetes kötelezettséget jelentettek Géza fejedelem és István király számára egyaránt. Ugyanakkor meg­világítják Taksony fejedelem sírhelyválasztásának motívumát is. Ép­pen ezért okkal tételezjük fel, hogy 971/972 táján Taksonyt a székesfe­hérvári Szent Péter és Pál templomban temették el. 50 Ilymódon válhatott Fehérvár ~ Alba Szent Péter és Pál apostolfe­jedelmekről elnevezett keresztelőegyháza, majd annak tőszomszéd­ságában a Szent István által emelt bazilika az Árpád-ház első keresztény uralkodói ágának dinasztikus sírhelyévé, ahol feltehetően Taksony valamennyi egyenes ági utóda nyugvóhelyet talált. I-c. A fehérvári fejedelmi udvarház magánkápolnájának épülete Kralovánszky Alán egyszer már idézett, 1965-ben végzett ásatása kapcsán tett, 1972-ben közölt megállapításának van egy további fontos eleme. Nevezetesen az, hogy a székesfehérvári bazilikával szomszédos Bank utcai és Szabadság téri középkori temetőt, - amelyet szerinte

Next

/
Thumbnails
Contents