A székesfehérvári Boldogasszony bazilika jelentősége - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 1996)

PÜSPÖKI NAGY PÉTER: A székesfehérvári prépostság és bazilika előzményei és szerepe az alapítás első századában a kánoni jog tükrében

amikor az még az egyszerű hívő számára sem volt megengedett. Taksony a fehérvári udvarháza révén viszont az ottani Szent Péter és Pál egykori weridei templomának kegyura volt, ahol megillette őt a temetkezés joga. Erről a templomról pedig sejthetjük, amint arra már utaltunk, hogy kettős védőszentje és huzamosabb időn át, két szakaszban kivitelezett építése mégis a jelesebb karoling kori pannóniai egyházi épületek körébe emelte, s mint ilyen, alkalmas is lehetett a fejedelem sírhelyének elhelyezésére. A fentebb ismertetett nyomatékos kánoni intézkedések, amelyek az első magyar keresztény nagyfejedelem, Taksony korában már másfél évszázados hagyománnyal rendelkeztek a latin kereszténység temetkezési jogának területén, természetes kötelezettséget jelentettek Géza fejedelem és István király számára egyaránt. Ugyanakkor megvilágítják Taksony fejedelem sírhelyválasztásának motívumát is. Éppen ezért okkal tételezjük fel, hogy 971/972 táján Taksonyt a székesfehérvári Szent Péter és Pál templomban temették el.

50 Ilymódon válhatott Fehérvár ~ Alba Szent Péter és Pál apostolfejedelmekről elnevezett keresztelőegyháza, majd annak tőszomszédságában a Szent István által emelt bazilika az Árpád-ház első keresztény uralkodói ágának dinasztikus sírhelyévé, ahol feltehetően Taksony valamennyi egyenes ági utóda nyugvóhelyet talált. I-c. A fehérvári fejedelmi udvarház magánkápolnájának épülete Kralovánszky Alán egyszer már idézett, 1965-ben végzett ásatása kapcsán tett, 1972-ben közölt megállapításának van egy további fontos eleme. Nevezetesen az, hogy a székesfehérvári bazilikával szomszédos Bank utcai és Szabadság téri középkori temetőt, - amelyet szerinte