A székesfehérvári Boldogasszony bazilika jelentősége - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 1996)

PÜSPÖKI NAGY PÉTER: A székesfehérvári prépostság és bazilika előzményei és szerepe az alapítás első századában a kánoni jog tükrében

Ennek a várbeli egyháznak a patrociniuma Szent István első vértanú volt. Szent István Nagyobbik Legendája Géza fejedelem István születését megelőző látomása kapcsán ugyan nem mondja ki a szent nevét (»gyönyörü külsejű ifju«)

42

, de a Képes Krónika illuminációja (19r. fol.) már Szent István első vértanút ábrázolja. A látomás megelőzte Szent István király születését. Ennek időpontját két hazai forrásunk Taksony korába (+972?), nevezetesen 967-re, illetve 969-re, a lengyel forrás pedig Géza uralkodásának harmadik esztendejébe, 975-re helyezi. Bármelyik esztendő is volt István király születésének dátuma, a várbeli Szent István protomartyr templomának azt megelőzően már legalább épülnie kellett.

43 Géza fejedelem 997-ben bekövetkezett halálakor Istvánnak mindenképpen módjában állott atyját az ország legelőkelőbb templomában, az első püspökségi templomban, Esztergom várában, a tervezett első érseki székhelyen eltemetnie. Nem így történt. Gézát, mint láttuk, Székesfehérvárott, a várbeli Szent Péter és Pál keresztelőegyházban temették el. István döntését a fentebb már tárgyalt kánoni jogelvek szellemében a következő prioritások határozták meg: 1. Kit-kit mindenekelőtt atyja sírjában kell eltemetni. 2. Szabadon hozott végakarat alapján egy, az atyai sírhelynél szentebb (monostori, káptalani) egyházban lehet a halottat eltemetni. 3. Kit-kit abban az egyházban kell eltemetni, amelynek lakhelye szerint tizedet adott.

44 A székesfehérvári Szent Péter és Pál keresztelőegyház nem volt előkelőbb az esztergomi vártemplomnál. Nem rendelkezett káptalannal, nem volt püspöki egyház. Géza rendes fejedelmi lakhelye, mint az István születési helyéből és az érsekség elhelyezéséből kitűnik, az ország akkori fővárosa, Esztergom volt. Géza fejedelem temetkező-