A székesfehérvári Boldogasszony bazilika jelentősége - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 1996)

PÜSPÖKI NAGY PÉTER: A székesfehérvári prépostság és bazilika előzményei és szerepe az alapítás első századában a kánoni jog tükrében

hely választásának, és annak István által történt elfogadásának csupán egyetlen ész- és jogszerű motívuma lehetett, amely nem csupán nem ellenkezett a keresztény uralkodó eszményével, amit István hittel követett, hanem szinte kötelezettsége volt, az atyai sírbolt helyének ténye. Ebből pedig az következik, hogy az első magyarországi latin püspökség szervezője - Taksony fejedelem - Székesfehérvárott, Szent Péter és Pál keresztelőegyházában nyugodott. Ennek a felismerésnek ellentmondani látszik a Képes Krónika 86. fejezeteiében foglalt híradás I. András testvérének, Leventének 1047re tehető haláláról: »Minthogy maga Levente nem élt katolikus módon, ezért pogány szokás szerint temették el őt a Dunán túl, Toxunfalu környékén, ahol, mint mondják, őse, Toxun is fekszik«*

5 Az idézett krónikás hely már Kálti Márk megfogalmazásában is két eltérő értékű tájékoztatást tartalmaz. Egy számára biztosnak tűnő tényt, valamint egy bizonytalan közlést. A tájékoztatás hiteles, Levente temetésével kapcsolatos része figyelemre érdemes bizonyítéka annak, hogy 1047 táján hazánkban mennyire komolyan vették a temetkezési jog III. Ince pápa által 1192ben újból megerősített, fentebb már idézett kánoni elvét, »hogy azokkal, akikkel életünkben nem tartottunk közösséget, ne közösködjünk a halálukban sem, és ne részesüljenek egyházi temetésben.^ A tájékoztatás második, Taksony fejedelem sírhelyére utaló része nem forrásértékű. Mint azt a krónika írója meg is jegyezte, hallomásból - »ubi iacere dicitur«, (»mint mondják, hogy ott nyugszik«) -, tudja. Ebben az időszakban az egész keresztény kultúrában virágzott a bibliai nevek etimológiai magyarázatának közkedvelt »tudomanya«. Az apparátussal, glosszákkal ellátott jobb bibliai kéziratok végén ezeket szótárszerűen össze is foglalták, mire nézve számos példát sorolhatnánk fel. Ezért Kálti Márk korrekt megjegyzése nem jelent egyebet