A székesfehérvári Boldogasszony bazilika jelentősége - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 1996)

PÜSPÖKI NAGY PÉTER: A székesfehérvári prépostság és bazilika előzményei és szerepe az alapítás első századában a kánoni jog tükrében

Ezt a híradást általában Kottaner Ilonának tulajdonítják. Azonban Pauler Gyula már 1900-ban tisztázta, majd Györffy György 1967-ben ismét felhívta a figyelmet arra, hogy a város és a fejedelmi család története szempontjából oly fontos adatot valójában Dlugoss lengyel krónikaíró I. Ulászló koronázási szertartásának ismertetése kapcsán jegyezte fel: »... ad ecclesiam SS. Petri et Pauli in foro sitam, in qua sepultus fuisse Giesa, Pater B. Stephaiti cum Adleida uxore sua et ducis Polonie Miecislaifilia, matre B. Stephani memoratur.

...« azaz: »...Szent Péter és Pál templomához, amely a téren áll, melyben úgy mondják, Géza, Szent István atyja, nejével Adleidával, Miecisláv lengyel fejedelem lányával, Szt. István anyjával együtt van eltemetve. «

31 Márpedig Géza nagyfejedelem 997-ben halt meg. Következésképpen ennek a templomnak, ha benne temették el, 997-ben már állnia kellett. Sőt nem csupán állnia, hanem a keresztény nagyfejedelem sírhelyéhez méltónak is kellett lennie. Azt pedig okkal tehetjük fel, mint előbb utaltunk már rá, hogy a weridei egyház kiemelkedett az egyszerű egyházak sorából. Ez a megállapítás a kettős védőszent tekintetében biztos, az épület alaprajza tekintetében csupán feltevés. Ha áttekintjük krónikáink híradásait az első magyar királyok temetkezési helyeiről, akkor egyértelműen megállapíthatjuk: első keresztény királyainkat Szent Lászlóig bezárólag abban a templomban temették el, amelynek alapítói voltak. így Aba Sámuel (tl044) végső nyughelyére az abasári monostorában lelt, Péter királyt a pécsi székesegyházban (tl046?), I. Andrást a tihanyi (+1060), I. Bélát meg a szekszárdi monostorban (+1063), I. Gézát a váci székesegyházban (+1077),