A székesfehérvári Boldogasszony bazilika jelentősége - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 1996)

SOLYMOSI LÁSZLÓ: A székesfehérvári káptalan hiteleshelyi működésének főbb sajátosságai az Árpád-korban

azt a káptalan saját átírásában maga minősítette memoriális oklevélnek.

35 A fehérvári káptalan tehát 1256-ban már kisebbik pecsétet is birtokolt. Ez pontosan egybecseng a registrumvezetés első nyomának időpontjával. A kétféle pecsét használatát minden bizonnyal a registrummal együtt, vagyis 1249 vége és 1256 között, valószínűleg 1250ben vezették be.

36 A változást követően a régebbi nagypecsétet a káptalan a tényleges helyzetnek megfelelően megkülönböztetésül az újabbtól olykor autentikus, feltétlen hiteles és bizonyító erejű pecsétjének (sigillum nostrum authenticum) nevezte.

37 A két pecsét közti különbséget jól kifejezte, hogy csak a nagypecsét alatt kiadott oklevelet tekintették végérvényes, stabil oklevélnek. Ezért parancsolta meg IV. László király 1279-ben a fehérvári káptalannak, hogy korábbi jelentéséről, memoriális okleveléről végérvényes oklevelet (latere stabiles) állítson ki.

38 A fehérvári káptalan hiteleshelyi tevékenysége sajátosságai közé tartozott, hogy Árpád-kori kiadványai nem használták a datum per manus formulát, és ezzel együtt nem nevezték meg azt a személyt, aki az oklevél kiállításáért felelt, és aki a káptalanok esetében rendszerint az olvasókanonok, a lektor volt. A formula hiányának az lehetett az oka, hogy a káptalan testülete egyetemlegesen vállalta kiadványaiért a felelősséget. Ez juthatott kifejezésre abban is, hogy nagypecsétjét a káptalan a maga egyeteme vagy testülete pecsétjének (nostre universitatis sigillum) tartotta.

39 A lektor neve azonban a formulán túl az oklevél végén található méltóságsorból is hiányzott, abban négy személy: a prépost, a kántor, az őrkanonok és a gazdasági ügyekkel foglalkozó dékán szerepelt. Mindebből arra lehetne következtetni, hogy a fehérvári káptalan azon társaskáptalanok közé tartozott, ahol lektori méltóság nem volt, illetve csak később létesült.

40 Csakhogy a fehérvári káptalannak az Árpádkorban is volt lektora és iskolája is. Az utóbbiról