A székesfehérvári Boldogasszony bazilika jelentősége - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 1996)

SOLYMOSI LÁSZLÓ: A székesfehérvári káptalan hiteleshelyi működésének főbb sajátosságai az Árpád-korban

Szent Gellért püspök nagyobbik legendája emlékezett meg.

41 A fehérvári lektor (scolasticus) 1216-ban a győri püspök és a nyitrai főesperes társaságában pápai megbízásból a pannonhalmi apátság tizedügyében járt el.

42 Név szerint az Árpád-kori források mindössze két fehérvári lektort neveztek meg.

43 Zlaudus, a későbbi veszprémi püspök pályája kezdetén töltötte be ezt a tisztséget. Lektorként azon bizottság tagjai közé tartozott, amely 1236-ban és 1237-ben Bertalan veszprémi püspök vezetésével Zala megyében IV. Béla király megbízásából felülvizsgálta a birtokviszonyokat.

44 Sőt, korábban rövid ideig egyben királyi kancellár is volt.

45 Pál lektorkanonok több, mint két évtizeden át látta el tisztségét. Tekintélyét mutatta, hogy 1287-ben a káptalan őt, valamint két kanonoktársát: Gergely őrt és Ézsau kántort hatalmazta fel a prépost megválasztására. Sajátos választásuk nyomán (per viam comprotnissi) Teodor szebeni prépost és királyi alkancellár lett a fehérvári prépost.

46 Pál lektor végül nagy késéssel bevezette a datum per manus formulát: 1309-ben a káptalan oklevelében már alkalmazta ezt a formulát.

47 A kései hasonulás az országos gyakorlathoz azt jelentette, hogy többé nem hangsúlyozták az oklevéladás kollektív jellegét és az érte való kollektív felelősséget. Ezzel feladták a 12. századi tradíciót, amelynek fennmaradását az segítette, hogy a lektor a sajátos helyzetű - a királyi kincstár őrzését is ellátó - őrkanonok mellett eleve háttérbe szorult, s talán sokáig inkább hivatalt látott el, mintsem káptalani méltóságot viselt.

48 A fehérvári káptalan okleveleinek keltezésében először 1248-ban rögzítették az év mellett az oklevéladás napját. Ettől kezdve ritkán maradt el a napmegjelölés.Túlnyomóan a római naptár szerint kelteztek, de ritkán a liturgikus naptárt is alkalmazták. A napi keltezést a királyi kancellária mintájára utólag, az oklevélkiállítás végső aktusaként írták be a számára üresen hagyott helyre.

49 Ezért fordulhatott elő,