A székesfehérvári Boldogasszony bazilika jelentősége - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 1996)

KRISTÓ GYULA: Székesfehérvár legkorábbi nevéről

mában felbukkanó német nyelvi alakokról is. Ezek fordítás jellege onnan is kiviláglik, hogy részint német nyelvű alkotásokban, részint pedig latin nyelvű, ám németföldi forrásokban találhatók. Az 1000-1339 közti idó'szak irataiban a település magyar neve, a Fehérvár egyetlen esetben jön elő, az 1055. évi tihanyi alapítólevélben F eher uuaru formában.

16 Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza szerint szláv nyelvi alakra (Belegrava, Bellegrava, Bellagrava, Bellegrave, Belegraba vagy Belegrata) öt forrásban lelünk, vagyis mindegyik íráskép egyazon Belgrad(a) alakot mutatja. Tekintsük át ezeket a kútfőket! A legkorábbi adat Albertus Aquensis XII. század eleji (ám 1096. évi eseményre utaló) leírásában maradt ránk. Eszerint az első keresztes hadjárat kapcsán Gottschalk serege a magyar király ellene irányuló támadásával szemben Belegrava mezején, a Szent Márton imaház (oratórium) mellett gyűlt össze, majd a király akciója következtében itt, Belegrava egész síkságán vérzett el.

17 E helyet Pauler Gyula a Pannonhalma melletti Táplányra (az akkor Fejéregyházra) magyarázta, de csak azon - semmivel sem igazolható - ötlet alapján, hogy Székesfehérvárig bizonyára nem hatolt be az országba ez a keresztes sereg.

18 E vélekedéssel szemben azonban Guillelmus Tyrius a XII. század végén ugyanezen esemény kapcsán Bellegrava helyet akként jellemezte, hogy az a magyarok országának középpontjában van.

19 Ez a megjelölés pedig csakis az ország (egyik) székvárosának tekinthető Székesfehérvárra vonatkozhat. Ugyancsak erre utal a Szent Márton-ora ion w m említése. Siklósi Gyula szerint a fehérvári Szent Márton-templom Székesfehérvár Nova villa nevű külvárosában feküdt.

20 A harmadik szláv nyelvi adat a második keresztes hadjáratról (1147) kortársként és szemtanúként tudósító Odo de Deogilo ezen mondatában maradt ránk: „Bulgária a határán egy várat emelt, amelyet Bolgár- (Bogarensis) Bellagravanak neveztek a Magyarországon levő, azonos nevű városra tekintettel".

21 Ez a