A székesfehérvári Boldogasszony bazilika jelentősége - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 1996)

KRISTÓ GYULA: Székesfehérvár legkorábbi nevéről

SZÉKESFEHÉRVÁR LEGKORÁBBI NEVÉRŐL KRISTÓ GYULA S

zékesfehérvár a XI. század elejétől kezdve évszázadokon át Magyarország egyik legfontosabb városa és erőssége volt. Nevének ma is használatos magyar formája (Fehérvár) szerepel nyelvünk egyik legkorábbi szórványemlékében, az 1055. évi tihanyi alapító oklevélben,

1 ezenkívül a XI-XII. században még latin, német és szláv néven fordul elő Alba (civitas), valamint modern íráskép szerint Weissenburg és Belgrad alakban.

2 Nem jogosulatlan tehát annak vizsgálata, hogy a négyféle nyelvi megnevezés közül melyik számít a legkorábbinak és egyszersmind az eredetinek. Amióta megjelent Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajzának II. kötete, amely a Székesfehérvár névvel kapcsolatos valamennyi adatot közli a kezdetektől a XIV. század első harmadának végéig,

3 minden korábbinál bőségesebb és megbízhatóbb forrásbázis áll rendelkezésünkre a kérdés megválaszolásához. Székesfehérvár kiemelt helyzete indokolja, hogy nevével kapcsolatban sokan foglaltak állást, nem csupán az eredeti névalakot illetően, hanem főleg abban, hogy mi eredményezte a fehér jelző meglétét a település nevében. Az alábbiakban - a teljesség mellőzésével - a leginkább mérvadónak tekinthető négy (nyelvésztől és történésztől származó) szakvéleményt idézem. Melich János úgy vélte, hogy a Fejérvár ~ Fehérvár név „a honfoglalás után keletkezett legrégibb neveink közé tartozik", mivel „ily nevű helyeik, területeik a magyaroknak már a honfoglalás előtt is voltak".