A székesfehérvári Boldogasszony bazilika jelentősége - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 1996)

KRISTÓ GYULA: Székesfehérvár legkorábbi nevéről

Példaként Dnyeszter-Fehérvár (a törökből való orosz Akerman) és a Don menti kazár erőd, Sarkéi nevét említette, ez utóbbinak a neve oroszul Bela ve a, azaz ,fehér szállás'. Döntően erre alapozva foglalt Melich akként állást, hogy „ahol a szlávok közt ma vagy a múltban van vagy volt Belgrad, azaz fehér vár'... nevű hely, az ily helyek többségéről kimutatható a török eredet, illetőleg az, hogy az illető Belgrad egykor török város is volt, s szláv neve lehet törökből való fordítás". E két, egyaránt vitatható premisszából jutott Melich arra a - szintén kétes végeredményű és mondattanilag sem helyesen megfogalmazott konklúzióra: „Az a körülmény tehát, hogy a magyar királyok fővárosukat (Székes)Fe/zéraírnak..., az erdélyi Gyula vezér pedig a maga városát szintén Fehérvárnak... nevezte, nem idegenből vett vagy fordított kifejezés, hanem olyan földrajzi név, amilyen a magyarban a honfoglalás előtt is lehetett". Egyfelől nincs igazolva, hogy az idézett helyneveket (Akerman, Sarkéi) a magyarok már a honfoglalás előtt Fehérvárnak nevezték, másrészt az sem nyert bizonyítást, hogy minden szláv Belgrádnak valóságos és nyelvi értelemben volt (kellett, hogy legyen) török előzménye. Ebből következően nem indokolt azt kijelenteni, hogy a magyar Fehérvár (Székesfehérvár, Gyulafehérvár) nevek eredendően magyar alkotások. Amennyiben Melich a szláv Belgrádok esetében török előképet tételezett fel, mi gátolta meg abban, hogy ugyanígy járjon el a magyar Fehérvárok esetében is? S valóban, maga Melich helyesbítette ugyanezen munkájában imént idézett álláspontját, legalábbis Gyulafehérvár esetében. Előbb azt fejtette ki, hogy Gyulafehérvár oláh (román) Bâgrad neve „régi név lehet. A XVI-XVII. századi erdélyi oláh nyomtatványokon előfordul. Ez a név is délszláv eredetű, s a[nnyi] m [int] fehér vár'. Hogy itt ki a fordító, nehéz megmondani. Vannak bizonyítékok, amelyek amellett szólnak, hogy itt a szlávok a fordítók." Munkája e helyén azonban