A székesfehérvári Boldogasszony bazilika jelentősége - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 1996)
GERICS JÓZSEF - LADÁNYI ERZSÉBET: A 11-12. századi magyar néptudat és Székesfehérvár
„generi sui Stephani/' uo. 336. o. d' jegyzet, azaz István szentségéről még nem tud. Az Annales Fuldenses-t idézi Kern i. m. 388. o. SRH I. 337. o. A frank forrásokat 1. Waitz i. m. III. 149. o. 2. j. A szász felkelésről: Hans-Joachim Bartmuss, Zur Frage der Bedeutung des Stellingaaufstandes. Wissenschaftliche Zeitschrift der Martin-Luther-Universität. Halle-Wittenberg. Ges.-Sprachw. VII/1. 113-123. Magdeburgi Bruno De bello Saxonico-jából idézi G. Waitz, Deutsche Verfassungsgeschichte. Kiel, 1878. VIII. 388. o. 1. j. és 430-431. o. 3. j. A forráshelyeket idézi Georg Waitz - Karl Zeumer, Deutsche Verfassungsgeschichte. Berlin, 1893 2 . V. 164. o. 1. j. Eckhard Müller - Mertens, Regnum Teutonicum. Wien-Köln-Graz, 1970. 208. o. - A furor Teutonicus-ról, a 11. századi honi történetírás elemeként a Pharsalia-ból lehetséges származásáról Kumorovitz L. Bernát nyilatkozott Magyarországon elsőként, s figyelmeztetett Lucanus művének a pannonhalmi könyvtárban meglétére Sz. László idején. Századok 1960. 918. o. SRH I. 347. o. Annales id. kiadás 20. és 51. o. Kristó Gyula összevetette az Annales 1063. évi feljegyzését (id. kiadás 63. o.) a magyar krónika 1044-re vonatkozó szövegével: Annales: invitavit regem ad Wizinburg, que est regni sui metropolis. Magyar krónika: Albam venit, que Teutonice Veyzmburg dicitur, que est principalis sedes regni Hungarie (SRH I. 333. o.) Ő ebből arra következtet, hogy a krónika forrásul használta az évkönyv 1063. évi megjegyzését. (Kristó, A történeti irodalom Magyarországon a kezdetektől 1240-ig. írod. tört. füzetek. Bp. 1994. 101. o.) Fehérvár székhelyvolta annyira közismert volt, hogy a krónikás ezt évkönyv nélkül is tudta, másrészt, ha ez a krónikahely az 1063. évkönyvadat használatának lenne a bizonyítéka, akkor azt is fel kellene tennünk, hogy a nagyobbik István-legenda az említett évkönyv-hely nyomán írta: „in ipsa regalis sedis civitate, que dicitur Alba" (SRH II. 385. o.) vagy Hartvik a következőt: „corpus ad sédem regálém Albam videlicet deducitur" (SRH II. 432. o.). Ezért Kristó Gyula felfogásától eltérően nem látjuk igazoltnak az idézett évkönyvhely magyar krónikára gyakorolt hatását.
