A székesfehérvári Boldogasszony bazilika jelentősége - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 1996)

ÉRSZEGI GÉZA: A székesfehérvári Boldogasszony Egyház kiváltságairól

A SZÉKESFEHÉRVÁRI BOLDOGASSZONY EGYHÁZ KIVÁLTSÁGAIRÓL hosszú idegen uralom alól éledező ország minden vonatkozásL \. ban kereste gyökereit, kutatta hagyományait. Vajon miként volt és hogyan működött az ország egyházi és világi igazgatása, milyen kiváltságokkal rendelkeztek az egyes intézmények, mennyiben sértették ezekkel a kiváltságokkal mások jogait? Az ország egyházi szevezete őrizte meg egyedül az egykor önálló magyar állam kereteit. A magyarországi egyházi szervezet csúcsán álló esztergomi érsek minden időkben az ország önállóságának, függetlenségének szimbóluma és záloga volt. A török uralom elmúltával sem vonhatta senki sem kétségbe a magyar egyházi szervezet önállóságát, hiszen mindvégig élt és működött az esztergomi érsek joghatósága a Kárpát-medencében. Élt és működött, mégha az ősi székhelyről, Esztergomból Nagyszombatba menekülve is s gyakorta nem magyarországi származású főpappal is az élén.

1 Annál nehezebb helyzetbe kerültek azok az intézmények, amelyek működése nem volt folyamatos a török időkben, többé-kevésbé kisebb-nagyobb megszakításokkal tölthették csak be hivatalaikat. Ilyen volt a székesfehérvári Boldogasszony tiszteletére szentelt egyház és káptalan is. Mikor hosszú egyházi és világi szolgálatáért Nesselrode Vilmos 1703 február 4-én elnyerte a székesfehérvári préposti címet, hamarosan összeütközésbe került a Kárpát-medence egyházi szervezetének fejével, az esztergomi érsekkel.

2 A hagyomány ÉRSZEGI GÉZA