Csurgai Horváth József, Hudi József, Kovács Eleonóra: Az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc forrásai - Források Székesfehérvár történetéből I. (Székesfehérvár, 1998)

III. A polgári berendezkedés kialakítása

-_ ^ f J. olyó év' Junius a kormány' hivatalos lapja „KÖZLÖNY" czini alatt megfog indulni. Tartalma leend : kormányi rendeletek és tudósítások, és elferdített fontosb események' helyreigazitásai. Országgyűlés alatt a két tábla' tanácskozásait egész terjedelmében közlendi, és igy az eddigi naplók' helyét fogja pótolni. Egyszersmind leend mind belföldi, mind külföldi rovata, melyben a bel és külföld'dolgait óvatos megválogatással, lehető bőven adandja. A belföldi közleményekre nézve kivált a hivatalos kútfőket fogja használni. Ezután következnek a hirdetmények, melyek hivatalos természetűek, 's melyek eddigelé részint hírlapokban, részint a helytartó - tanácsi körlevelekben köröztettek. Hlyének a házaspárok' előidézése, a személyes leirás, a kötél ez vény-semmi tés, a névváltoztatás is. Magány természetű hirdetmények nem vétetnek fel, a többi hírlapok' érdekének kíméletéből, kivéve amelyek maga a kormány által közhírré teendők, p. o. ha a kincstár hirdeti árveréseit. Miután rendeleteit a kormány a közlönyben teendi közhírré, s ebben megjelenvén, kötelező erővel bírnak, annak hordatása kötelezőleg mondatik ki a következőképen. Tartozik hordatni : 1- ször. Minden törvényhatóság, megye,kerület,királyi város, törvényhatósági minőségében. 2- szor. Minden város és község akkép : hogy a nagyobb város vagy község maga birand egy példánnyal, az apróbb községekből pedig népesség, helyezet, fekvés, posta, s egyéb körülmények szerint több alakittatik egy kerületté, és a közlöny közöttök köröztetni fo£f. Szemere Bertalan felhívása a Közlöny megrendelésére (1848. május 20.)