Csurgai Horváth József, Hudi József, Kovács Eleonóra: Az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc forrásai - Források Székesfehérvár történetéből I. (Székesfehérvár, 1998)
III. A polgári berendezkedés kialakítása
MD 135 C& A jegyző hivatalra nézve: a közülési, 223 tanácsi ülési jegyzőkönyvet vezetné a főjegyző; a törvényszéki jegyzőkönyvet vezetné az 1. aljegyző, a büntető biztossági és a gazdasági bizottmányi jegyzőkönyvet a másodaljegyző. A tanácsi ülés jegyzőkönyvébe jönnek a be- és kitáblázások és a letéteményi pénzek kirendelése. Oda mutattattnak bé azon pénzek, mik polgári ügyekben hivatalból elküldendők, vagy azon pénztárokat ílletti(k), mik a városházánál nintsenek. A városházán létező pénztárokat illető pénzek csak utalványozás végett jelentettnek bé és a nyugtatók 224 mutattattnak ki. Az irodára nézve tapasztaltatván, miszerént az elmúlt rendszer szerént a megbízatások és levelezések azáltal, hogy a kiadóhivatalban írnokok hiánya miatt több hetekig elhevertek, a kellő pontossággal és gyorsasággal ki nem adathattak, jelenleg pedig a kormány rendeletei, s a törvénykezés gyors és pontos irodai eljárást igényelnek, a polgári és törvényszéki jegyzőkönyvet szerke(s)ztő két jegyző mellé különkülön egy-egy írnok alkalmaztatnék, s ezzel az illető jegyző a jegyzőkönyv minden járulékait; t(udni) i(llik) megbízásokat, levelezéseket saját felelet terhe alatt egy üléstől a másikáig bevégezni, s a leírt megbízásokat, s kész leveleket elküldés végett a kiadónak általadni tartozzék. (...) Levéltári utasítás abból ál(l)na, hogy eredeti irományokat hatósági rendelet nélkül vidékinek 223 ki ne adja, az iratokat mindég rendbe(n) tartsa. Tanátsi ülés rendesen minden hétfőn és pénteken tartatik, s ezeken lehet csak betáblázni. 226 Közgyűlés rendesen minden holnap utolsó hét hétfőjén (van). Rendkívüli tanátsi üléseket vagy közgyűléseket az elnök a szükséghez képest tartat, s minden tagnak bemondat. Székesfejérváron, Maius 20-án (1)848. FORRÁS: SZVL Bizottmányi iratok 1848. No. I 781. Eredeti fogalmazat. 1848. május 22. Belügyminiszteri körrendelet a városi követválasztásokról A törvényhozás közigazgatási viszonyainkat lényegesen megváltoztatta. A szabadság és fejlődés világszerte divatozó biztosítékai a magyar korona alatt élő népek számára is megszereztettek. Amilly rögtön és váratlanul lepte meg a nemzetet e változás, olly mélyen és terjedelmesen hatott az alakítási mozgalom a társaság minden rétegeibe. Tanácsos vala, a szabadság, az egyenlőség, a testvériség magasztos érzetét eleve a családi körben, a községekben, a megyékben ébreszteni és ápolni tanácsos vala, a szokatlan érzelem első nehézkesebb mozdulatait figyelemmel kísérni ott, hol a végrehajtó hatalom a tévedéseket könnyebben igazíthatá, a túlcsapongásokat könnyebben fékezheté, és hol mindkettő, habár magán vagy helybeli viszonyokon sérelmet ejthetett is, a nemzetélet irányára tartós kártékony befolyást nem gyakorolhatott. A megyék, városok és kerületek átalakulása, kevés kivétellel és érezhető rázkódtatás nélkül, eszközölve van. A nemzet tanúságát adta, hogy a szabadságra érdemes, hogy azt gyakorolni képes is. Edzettebb erővel jelenik meg az első kísérlet után, az elégedettség, az öntudat büszke örömével. Azért megérkezettnek hiszem idejét, hogy a legfőbb a legszentebb jog érvényesítésére szólíttassék fel, t(udni) i(llik) országos képviselőinek megválasztására. 223 közülési = közgyűlési 224 nyugtatók=nyugta 225 vidékinek=idegennek 226 betábláznia kölcsön felvételekor az adósságot bejegyezni
