Lélek és Élet, 1991 (1-3. szám)
1991-05-01
VÁRJUK A PÁPÁT Vigadj Savaria és örvendezzél, a Szentatya jön hozzád! A római pápa Savaria földjén Amikor ennek a cikknek a szerzőjét felkérték, hogy megírja a maribori egyházmegye érzelmeit a pápa szombathelyi látogatása alkalmából, akaratlanul eszébe jutott Zakariás jövendölésének fenti parafrázisa. De gondolt Dávid megható gyászdalára is: „Omnes in circuitu visitat Dominus, a Gelboe autem transit” (Brev. Rom.), azaz szintén parafrázisban: Minden környékbeli országot meglátogat a pápa, csak Szlovéniát kerüli ki. A mi államférfiaink is többször meghívták már hivatalosan a pápát, azonban a pápa látogatása nálunk mindeddig nem valósult meg. De azért őszinte öröm tölti el szívünket, hogy a szomszédos szombathelyi egyházmegyébe eljön Szent Péter utódja. Néhány adat egyházmegyénkről A maribori püspökség területén 827 ezer lakos él. Közülük 719 ezer a katolikus hívő, akik 285 plébániához tartoznak. Az egyházmegye északkeleti része az ún. Muravidék, 90 ezer lakossal, 55 ezer katolikussal és 25 plébániával. A Muravidék 1777. június 16-tól 1923. december 1-ig a szombathelyi egyházmegyéhez tartozott. A Muravidéket és annak nyelvét különböző elnevezésekkel illették: Tótság, Vendvidék, - vend nyelv, latinul Vandalia, lingua vandalica. Ezek az elnevezések nem megfelelőek, mert a „Tótságban lakozó szláv embereknek semmi köze a régi germán vandálokhoz, úgy mint a magyaroknak semmi köze a szaracénokhoz” (Magyar Hírmondó, Pozsony 1780). Dr. Bitnicz Lajos (1790-1871), dr. Pável Ágoston (1886-1946) és más tudósok a Vas és Zala megyei szlovén vidékről, hazai szlovénekről, szlovén nyelvről beszélnek és a Muravidék szláv etnogenezisét megvédték. A Muravidék örök hálával tartozik az első szombathelyi püspöknek, Szily Jánosnak, mert Küzmics Miklóst (1737— 1804), az első hazai katolikus szlovén írót bőségesen támogatta hét szlovén nyelvű könyv kiadásában. A magyarosítás idejében (kb. 1.890— 1916) több muravidéki középkori helynevet megváltoztattak, pl. Kraina-t Véghelyre, Petáncz-ot Szécsenykútra, Szodisincz-ot Bírószékre, Vescsicza-t Faludra stb. De a szombathelyi püspök, István Vilmos ebben az időszakban is bátor volt engedélyt kieszközölni arra, hogy minden évben megjelenjék szlovén nyelven a Kalendar Srca JezuSovoga (1903), ugyancsak engedélyt szerzett a Marijin list című havi folyóirat és a Novine című hetilap (1913) megjelentetésére. A maribori és szombathelyi püspökség együttműködése Az első világháború után a Muravidéket Jugoszláviához csatolták (1919. aug.), de egyházilag még négy évig a szombathelyi egyházmegyéhez tartozott. A muravidéki kispapok egy része Szombathelyen, a többi pedig a maribori szemináriumban tanult. Dr. Konkoly István és dr. Jozef Smej Lcndván. A második világháború alatt 13 muravidéki kispap folytatta teológiai tanulmányait a szombathelyi szemináriumban, mert Mariborban a németek feloszlatták a hittudományi főiskolát. A maribori hittudományi főiskolán most a magyar nyelv mint szabad, választható tantárgy szerepel. Többnyire a muravidéki kispapok választják a magyar nyelvet, hogy így a magyar ajkú dobronaki és lendvai plébániákon mint lelkipásztorok működhessenek. 1969-től 1985-ig 66 kispap vett részt ezen a magyar tanfolyamon 233 tanórával. Majdnem minden évben egy-egy maribori kispap két nyári hónapot eltölt Magyarországon a magyar nyelv gyakorlása céljából. A dobronaki és lendvai plébánosok megszokták hívni a szomszédos, lenti esperesi kerület papjait az adventi és a nagyböjti triduumra, búcsú alkalmából pedig ünnepélyes istentiszteletre. A szombathelyi püspök időnként bérmál Lendván. Az itt nyomtatott Képes Bibliát megküldjük a szombathelyi paptestvéreknek. Erről még több olvasható a maribori teológus, Tomislav Sánták diplomamunkájában, amelynek címe: Lelkipásztori gondoskodás a magyar ajkú hívekről a Muravidéken (Maribor 1991, 65. old.). A szentgotthárdi esperesi kerületben 2 plébánián az anyanyelv szlovén (legalább részben), de sajnos egyelőre nélkülözik a szlovén istentiszteletet. Mind a három szlovén egyházmegye (Koper, Ljubljana, Maribor) várja ennek a problémának megoldását. Készülés a pápa szombathelyi látogatására A maribori püspök külön levelet küldött a kerületi espereseknek a pápa szombathelyi látogatása alkalmából. De felhívják erre a figyelmet a szlovén nyelvű plakátok is. Híveink már többször találkoztak a pápával Rómában, illetve Ausztriában, de mégis reméljük, hogy legalább a muravidékiek elzarándokolnak Szombathelyre. Az első pápa, Petrus idején Savaria Claudia már fennállt. Most, majdnem 2000 év után oda jön Sz. Péter 264-ik utódja. Amikor meg fogja csókolni a Szent Márton, Szent Quirinus, Szent Rutilus és két más vértanú földjét, akkor abban a tiszteletadásban ott lesz a miénk is. dr. Jozef Smej püspök LÉLEK ÉS ÉLET 4 1991. MÁJUS
