Toronyi Németh István: Szombathely ünnepe 1947. szeptember 7-8. (Szombathely, 1947)
,,A szombathelyi egyházmegye papjai hódolni jöttek a nagyméltóságú püspöki kar tagjai elé, akik templomszentelési ünnepünket megjelenésükkel megtisztelték. Hódolatunk egyházi tisztelet, mely a főpapokat hierarchikus méltóságuknál fogva megilleti; egyúttal köszönet azért, hogy személyükben elhozták atyai szívüket és apostoli szavukat. A szombathelyi székesegyház, melyet harmadfél évvel ezelőtt rombadöntött a bombatámadás, áldozatos buzgóságból ismét felépült. Újjászentelése az egyházmegye örömnapja, s ez az esemény vonzotta ide a főpásztorokat az ország minden részéből. Egyeseket alanyi kegyelet is fűz ehhez a templomhoz, mert hivatásuk innen indult ki, vagy köréje fonódott. De valamenynyit az a közösségi tudat vonzotta, melyre ráillik az Apostol megállapítása, hogy a titokzatos test egyik tagja megosztja a másiknak örömét és szenvedését. Szombathelyen utoljára 34 esztendővel ezelőtt üdvözölhettük nagy számban a magyar püspöki kar tagjait. Akkor Szent Márton ereklyéit hoztuk haza és az egyházfők a mi ujjongó örömünket osztották meg. Szép volt az az ünnep, öröme zavartalan békéből fakadt és pompában bontakozott ki. A mai örömünk fenségesebb, mert gyászból és fájdalomból nőtt ki, amely tudvalevőleg a megváltás állapotának sajátos, érdemszerző és boldogító öröme, mert a kereszten virágzik ki és gyümölcse a tökéletes szeretet. Eljöttek az ország főpásztoraí, hogy az egyházi tanítóhivatal bőségéből ránk árasszák lelkűket. Mi hálásan köszönjük mindazt a tanítást, amelyet az ünnepély folyamán nekünk adtak és még adandók. Híveink szomjas lélekkel hallgatják szavaikat; a papság pedig drága emlékként őrzi, elmélkedve magáévá teszi, hogy a hivek szívébe ültesse. Három éve annak, hogy Magyarország Hercegprímása látogatásával megtisztelte egyházmegyénket. Abban az időben vészes felhők mutatkoztak a magyar szemhatáron, s mikor mi az első magyar Főpap előtt tisztelegtünk, ő bölcs intelmeket adott nekünk az elkövetkezendő nehéz időkre. Mi megígértük, hogy útbaigazítását követjük és Főpásztorunkhoz simulva, híveinkkel együtt, kitartunk Krisztus Egyháza mellett. ígéretünkről most jogutódjának számolunk be, s a megboldogult elődnek lelke a tanúm, hogy igazat mondok: a szombathelyi egyházmegye papsága a megpróbáltatás éveiben hű maradt ígéretéhez. Még borús az ég, bár itt is, ott is oszladoznak a felhők, s újra eljött közénk Magyarország Hercegprímása, hogy ezekben a történelmi időkben irányítást adjon. Mi hálásak vagyunk azért az útmutatásért, melyet Eminencíád a saját személyében 39