Toronyi Németh István: Szombathely ünnepe 1947. szeptember 7-8. (Szombathely, 1947)

páratlan szeretettel álltak rendelkezésére a székesegyházától megfosztott főpásztornak.

Visszaidézte az ott végzett püspöki funkciók emlékét: a férfiak lelkigyakorlatát, a püspöki szentmiséket, az első vasárnapi szentségimádásokat.

„Don Bosco fiainak — folytatta a főpásztor — nagy ünnepsége a kisasszonynapi „Segítő Szűz Anya" körmenet, amely ma belefonódík az egyházmegye ünnepébe. Elvisszük innen a Segítő Szűz Anya szobrát, hogy ezzel is bizonyságot tegyünk szeretetünkről Édesanyánk iránt. Szimbolikusan visszavisszük a katedrálist is: a püspöki ténykedések, mint az olaj szentelés, papszentelés, az ünnepi nagymisék ezentúl ismét a székesegyházban lesznek. De azért nem felejtjük el, hogy ez a templom nekünk hajlékot adott. Köszönetemet nem tudom jobban kifejezni, mint azzal az óhajjal, hogy Don Bosco közbenjárása áldja, védje és oltalmazza fiait; éljen bennük az ő szelleme és Szombathelynek ez a plébániája, mely valamikor a városnak elhagyott része volt, virágozzék kegyelemben, gazdagodjék erőben s legyen szent földje az Isten országának."

Aztán megszólaltak a szalézi templom és a város összes templomainak harangjai, kigyúltak az ablakok és negyvenezer hívő, kezében égő gyertyával, énekszóval elindult a székesegyház felé és kísérte a Segítő Szűz Anya szobrát. A körmenetet Pétery József váci püspök vezette s részt vett rajta a hercegprímás és az egész püspöki kar. Legalább tízezer vidéki csatlakozott a körmenethez, köztük Zalaegerszeg ezer, és Szentpéterfa nyolcszáz hívője. Az indulás pillanatában érkezett porosán, 42 km-es gyalogzarándokúton Zalaháshágy kétszáz főnyi csoportja. A város és falu népének közös áhítata kísérte másfél órán át a Szent Szűz szobrát végig a városon. A körmenet eleje az indulás pillanatában az Óperint-utcai hídnál állott, a vége pedig a Szalézi templomtéren. A felnőttek között vonult külön csoportokban a szombathelyi ifjúság a hitoktatók vezetésével. A körmenet útvonalán mindenütt virág, égő gyertyák és a Szűzanya szentképei díszítették az ablakokat. A körmenetben résztvevők kezében szentolvasó, énekszöveg és égő gyertya. A máriás énekeket váltogatta a szentolvasó egy-egy tizede. Bensőséges áhitat órái voltak ezek. Egy szív, egy lélek a vonuló soka-30