Toronyi Németh István: Szombathely ünnepe 1947. szeptember 7-8. (Szombathely, 1947)

ság, s felemelő élmény azok számára is, akik kívülről, a járdák széléről égő gyertyával kezükben, a meghatottság örömkönnyei közt nézték a magyar Mária-tiszteletnek páratlan megnyilatkozását.

A székesegyház reflektorok fényében tündökölt. Tíz óra elmúlt, mire a hatalmas menet odaért. Bánáss László, veszprémi püspök lépett a szószékre és tolmácsolta az ünnepi hangulatot.

„Elfogódott szívvel állok a székesegyház boltívei alatt a tündéri gyertyás körmenet hatása alatt. A Szűzanya bizonyára mosolyogva nézett Szombathely utcáira, látva azt az odaadó szeretetet, melyet Szombathely népe feléje mutatott. Mikor láttam ezt a hömpölygő áradatot, elgondolkoztam a magyar nép bűnein és erényein, a népiélek e csodálatos szövevényén, amely ösztönösen mindent élniakarásának szolgálatába állít.“

Azután fejtegette a magyar nép életerejét. ,,A közelmúltban a magyar nép mindenkinek csodálatára, új irányt szabott politikájának, ösztönösen megérezte, mennyire szükséges neki az oltár. Először tehát hozzáfogott a léleképítéshez, aztán a romok eltakarításához és végre most hozzá akar fogni az ország építéséhez. Nemrég lesújtva álltak a szombathelyiek is összeomlott székesegyházuk körül és megrendült lélekkel nézték a romokat. De az első levertség után feleszméltek és hozzáfogtak először a templomuk újjáépítéséhez.

Ez az élniakarás rámutat arra a kapcsolatra, mely a magyar újjáépítés és Máriaszeretet közt van. A magyar nép ősi Máriatisztelete görcsös ragaszkodás Nagyasszonyához, aki a nemzetet mindig felemelte az elesettségből. Amióta első királyunk utódnélküliségben rábízta nemzete sorsát, a magyar népnek meggyőződésévé vált, hogy csak benne lehet bizalma. Megérezte, hogy Nagyasszonya neki az édesanyát, a megváltást és az életet jelenti. Ez a hagyományos meggyőződés magyarázza a közelmúltnak milliós zarándoklatait: a máriapócsi, máriaremetei, sümegi, andocsí, gyüdi, cellí és csongrádi eseményeket.

a) Édesanya! Fenséges fogalom, legszebb kivirágzása az Isten gondolatának. Ebben az eszményben van benne az égi Anya is. Mária, Krisztus Anyja, a földi anyák példaképe. A magyar rajta keresztül ismeri meg ideálját és nőtíszteletét. Ahol kipusztul a Máría-tisztelet, ott a nő rabszolga és cinkostárs, ott hiába is keresed a boldogságot. A család alapja a gyermek. Amely nemzet ezt nem akarja megérteni, az nem érdemli meg az életet. Ha hagyja elkallódni a családot és nem siet segítségére a nemzet reményének, a gyermeknek: megérdemli a sorsát.

31