Toronyi Németh István: Szombathely ünnepe 1947. szeptember 7-8. (Szombathely, 1947)
Különösen a férfiaknak kötelessége a kiállás. Szép, ha az ifjúság imádkozik; szép, ha a jámbor nő áhítatosan imádkozik; de legszebb látvány az, mikor a magyar apák, meglett férfiak imádkoznak és tesznek vallomást az igaz hit mellett, melyet nekünk harminc nemzedék példája hirdet. Ebben a hitben kell erőseknek lenniök a magyar férfiaknak, e szerint kell élniök és ebben a meggyőződésben kell nevelniök gyermekeiket. Nagy jelentősége van a magyar földön a katolikus Egyháznak. Sokszor megfordulok az ország különböző helyein és látom: tábor az Anyaszentegyház! Aki látta katolikus magyar népünk tavalyi és idei zarándoklatait; aki látta a búcsújárók és imádkozok százezreit északtól délig s kelettől nyugatig; aki látta az idei Szent Jobb körmenet félmilliónál több népét; az boldogan és öntudatosan mondhatja: Hála Istennek, hogy én is katolikus vagyok! Ebben a meggyőződésben álljanak szilárd és megbízható tömegekkel a Credo tagjai, mindenkor híven Krisztushoz és az Anyaszentegyházhoz! így lesz magyar földön valódi újjáépítés!“ Szűnni nem akaró tapsot váltott ki a bíboros főpásztor szózata, s a férfísereg térdre hullva fogadta áldását. A lelkes hangulatú gyűlés záróbeszédét P. Böle Kornél e szavakkal fejezte be; „Krisztus az út, igazság és élet. Hogy hívek legyünk Krisztushoz, ez keresztény kötelesség; hogy ragaszkodjunk az Egyházhoz, az krisztusi parancs!" b) A templomépítő munkások között Kovács Sándor megyéspüspök szeptember 7-én délben vendégül látta székesegyházát építő munkásait, mérnökeit, munkavezetőit és az építési vállalkozót. Az ebéden résztvettek a püspöki kar tagjai. A bíboros hercegprímás mellett jobbról-balról egy-egy munkás foglalt helyet, ugyanígy ültek a munkások az érsekek, püspökök és apátok között. A munkások nevében az építési vállalkozó üdvözölte a hercegprímást és megköszönte a megyésfőpásztornak a munka ideje alatt állandóan éreztetett szeretetét. Mindszenty József bíboros válaszolt a munkások köszöntésére.
