Toronyi Németh István: Szombathely ünnepe 1947. szeptember 7-8. (Szombathely, 1947)

2. A templomszentelés.

Szeptember 7-én a kora reggeli órákban kezdetét vette a zarándoklás. Lelkipásztoraik vezetésével egymásután jöttek a vidéki és szombathelyi plébániák. Zalaegerszegről érkezett be az első zarándokvonat több mint ezer utassal. A rendes járatú vonatok megerősített szerelvényekkel futottak be. A népsokaság ellepte a templomteret, a templom mögötti püspökkertet, a városháza lebontott romjait, a püspöki palota előtti teret a vármegye házáig.

Kilenc órakor harangzúgás jelezte, hogy a bíboros hercegprímás és a püspökök elindultak a püspökvárból. A karínges papok hosszú sorfala a templomtéren sorakozott fel A Schola Cantorum Sabariensis a bezárt templom kórusán az Ecce sacerdos-t énekelte. A bíboros hercegprímás asszisztenciája kíséretében megkezdte a kiengesztelés és templomáldás megható szertartását. A bevezető imák után kezébe vette az izsópköteget és szentelt vízzel meghintette a templom külső falait. Eközben a kispapok kórusa a bűnbánati zsoltárt énekelte (Ps. 50):

„Hints meg izsóppal s én tiszta leszek,

Moss meg s a hónál fehérebb leszek.

Szívet teremts Uram tisztát belém . . .

El ne taszíts orcád elöl, Uram,

És meg ne vondd tőlem Szentlelkedet.

Add vissza nekem az üdv örömét

És én a bűnösöknek utat mutatok hozzád,

És megtérnek az istentelenek."

Az imák elvégzése után felhangzott a Mindenszentek litániája, feltárultak a székesegyház kapui és a bíboros asszisztenciájával együtt a főoltárhoz ment. A templomot övező tereken és utcákon szintén imádkozott a hívő tömeg. Hangszóróval közvetítették a szertartás minden mozzanatát. „Hogy ezt a templomot kiengesztelni méltóztassál“ — hallatszott a hangszórókból, és sok ezer ember alázatos könyörgése felelt: „Kérünk Téged, hallgass meg minket!" A templom belső falainak meghintése után három kapun át bevonult a hívősereg is. Elsőnek az építőmunkások lépték át a templom küszöbét és el-15