Széchényi Miklós: A Szent György vértanúról nevezett Jaáki Apátság története (Budapest, 1901)

Az 1663. évből a templomkerités kapuzatán a következő felírás olvasható:

R. D. F. T. E. T. P. C. et B. M. V. de T. A. D. S. C M. C et T. R. P. vagyis: Reverendissimus Dominus Franciscus Tolnay Episcopus Transsylvaniensis Praepositus Castriferrei et Beatae Mariae Virginis de Tűrje, Abbas Deakiensis, Sacrae Caesareae Majestatis Consiliarius, et Tabulae Regiae Praelatus.

Tolnay is gondos kezekkel óvta apátsága érdekeit és ha kellett, a bíróság előtt is megvédte jogait. így 1661-ben azzal a panaszszal fordult Vas vármegye alispánjához, hogy Tomasich János, a Jézus-társasági atyák soproni házának gondviselője és a pornói apátság ügyeinek intézője, többed magával lefoglalta Németkeresztesen 18 akónyi borát és azt elszállította.1

Tolnayt, a ki időközben erdélyi püspökké is ki neveztetett, 1666 szeptember 17-én a soproniak megválasztották plébánosuknak. Azonban már halálos betegen ment Sopronba s az nap, a mikor in stall áltatott, november 12-én meg is halt.2

Végrendeletének 12. pontjában úgy intézkedett, hogy a jaáki apátságban lévő vetés árán a templom számára egyházi szereket vásároljanak.3

Alig hogy eltemették Tolnayt, már ki volt nevezve utóda Zichy György személyében. Zichy, úgy látszik, atyja összeköttetéseinek köszönhette a javadalom elnyerését, a ki Vas vármegye alispánja volt. Az 1648—1653-iki éveket Rómában töltötte, mint a Collegium Germanico-Hungaricum növendéke. Visszatérvén hazájába, 1653-ban győri, 1656 ápril 14-én pedig esztergomi kanonokká lett.4 Ezenkívül Sopronban is bírt egy javadalommal, a hol 1666 deczember 10-én plébánossá is megválasztották.

Zichy, a ki ebben az évben töltötte be 38. évét, nemcsak a soproni plébániának lett regenerátorává, hanem apátsága kiváltságait is féltékenyen őrizte. Ennek tanujele az is, hogy 1669-ben azt a kérdést intézte a pannonhalmi főapáthoz, hogy élhet-e a jaáki apát a főpapi jelvényekkel, minők a kereszt, a püspöksüveg, a pásztorbot? A kérdésre Gencsi Egyed főapát 1669 február 3-án egy Zichy részére kiállított bizonylatban kinyilatkoztatta, hogy az apátság alapításától kezdve birt e kiváltsággal s Tolnay Ferencz is, Magger Placzid főapát nyilatkozata alapján, fel lett ékesítve e jelvényekkel.5

Még ugyanabban az évben pedig azért folyamodott a királyhoz, hogy Mária királynőnek 1388 február 27-én kiadott oklevelét erősítse meg, a mit I. Lipót király 1669 szeptember 23-án kiadott leiratában teljesített is.6

Majd ismét felveszi a magyarkeresztesi jobbágyok és a horvátszécsiek között régtől húzódó peres határügyet, és 1668-ban felkéri Nádasdy Ferencz országbírót, rendeljen el részére egy tanúkihallgatást, a melyre a nevezett ügyhöz szüksége lenne.

40 A SZENT GYÖRGY VÉRTANÚRÓL NEVEZETT JAÁKI APÁTSÁG TÖRTÉNETE

1 Gróf Erdődy-család monyorókeréki levéltára. Fasc. 22. Nr. 1107. — 3 Póda: A soproni kath. parochia. 98. 1. 3 Monyorókeréki levéltár. Fasc. 32. Nr. 1110. — 4 Kollányi i. m. 274. 1. — 5 Gróf Erdődy-család monyorókeréki levéltára. Fasc. 31. Nr. 2109. — 6 U. ott. Fasc. 22. Nr. 1116.