Széchényi Miklós: A Szent György vértanúról nevezett Jaáki Apátság története (Budapest, 1901)
A SZENT GYÖRGY VÉRTANÚRÓL NEVEZETT JAÁKI APÁTSÁG TÖRTÉNETE 41 Az országbíró julius 29-én átír a vasvári káptalanhoz, és a tanúkihallgatást elrendeli arra nézve, hogy «azon erdő, a melyről a Horváth-szécsiek Zichy György deáki apátur Magyarkeresztesi jobbágyainak 13. számú marhákat elhajtottanak hatalmasul, mind az mái napig szabad ususában és pascuátiójában voltak-e vagy nem azon erdőnek, és másodszor tudja-e vagy látta-e (a tanú), hogy azon marhákat mért, honnan és mi okra nézve hajtották el az Horváth-szécsiek?» 1672-ben ismét lépéseket tesz a határkérdésben, mire Győrffy András szolgabiró Zichy György apát képviseletében Vas vármegye előtt eltiltja a horvátszécsieket attól, hogy az apátság magyarkeresztesi erdejében legeltessenek, főleg azon részen, a melyet Falussy Miklós alispán a legutóbbi határjárás alkalmával az apátság tulajdonának állapított meg.1 1674 ápril 5-én a következő egyességre lép gróf Batthyáni Kristóffal: «Mi Batthyáni Kristóf stb. egyrészről, másrészről pedig Zichy György deáki apátur valljuk ez levelünk rendiben és adjuk tudtára mindeneknek, hogy midőn az elmúlt 1673. esztendőben az magyarkeresztesi és Horvát s Nemes-Szécs határok között bizonyos határjárást peragáltattam volna, én Zichy György a nemes vármegye exmissionálisa mellett, azon nemes Vas vármegye tisztviselői által, annak utána az én magyar-keresztesi jobbágyaim Jápla nevű Csarita erdőt is magukénak praetendálván, holott pedig azon Csarita erdő a felső csatári teritoriumban vagyon és eleitől fogva az méltóságos Batthyáni famíliáé volt és annak előtte, hogy élhessék, pascuálhassák az magyar-keresztesiek, mindig a méltóságos Batthyáni famíliától kérték és censust adván élték: én föllebb említett Zichy György, jobbágyaim sinistra informátiójokra nézve fölülirt Gróf Batthyáni Kristóf ur ő nagysága emberi ellen querelák mellett jure kezdetvén procedálni, viszont említett generális uram ő nagysága is azon Csarita erdőben tapasztalván némely magyar-keresztesi jobbágyimat megfogatott és tömlöczöztetett közölök és ő nagysága is hasonló pörökkel kezdett ellenem procedálni, azon megfogatott jobbágyimat kezességre kivévén, mint az ur ő nagysága úri székén statuálnom kellett volna őket s mind ott, mind a nemes vármegye előtt pörlekednünk. Tovább is azért jó considerátióra vevén, hogy se nékem, se jobbágyaimnak semmi jussom nem lévén azon erdőhöz, hanem az mint fönnebb emlitém, az méltóságos Batthyáni famíliáé lévén és ő nagysága is más emberséges emberek interpositióját tekintvén, arra accedált ő nagysága, hogy azon föllebb említett Jápla nevű Csarita erdő ennek utána mindenkor a régi állapotban maradjon, valamint néhai jó emlékezetű tekintetes és nagyságos gróf Batthyáni Adám uram ő nagysága elei idejében volt és tartott, s ha az magyarkeresztesiek élni akarják, tartozzanak az úrnál ő nagyságánál kedvet keresni, kedvet találván censust is adni. Végtére mindkét részrül ezen praemittalt matériában egymás ellen indított vagy indítandó pőréinkét s praetensióinkat mindenek ellen totaliter deponáltuk, Apátsági irományok, III. csomag, 21. szám.
