Széchényi Miklós: A Szent György vértanúról nevezett Jaáki Apátság története (Budapest, 1901)
A SZENT GYÖRGY VÉRTANÚRÓL NEVEZETT JAÁKI APÁTSÁG TÖRTÉNETE 21 sége Suskó volt, Wereskői Bolford leánya, a ki Széchy Miklósnak volt anyja. A mikor Suskó fivére, Pál, Vöröskő, Ovár és Sárfenék várának ura meghalt, ezeknek és a hozzájuk tartozó birtokoknak Elderbachra és Széchyre kellett volna szállaniok. Ámde Bolford Pál felesége férje halála után György bazini grófhoz menvén nőül, az özvegy halála után a birtok is az uj férj kezén maradt. Az ebből származott vitás kérdésnek baj vívás utján kellett volna eldőlnie 1450 szeptember 15-én, de mivel a bazini gróf és fiai a kitűzött helyen meg nem jelentek, Palóczy László országbíró a három várat Széchy Miklósnak és Elderbach Bertoldnak Ítélte oda.1 Ennek a Bertoldnak, ki 1465-ben Mátyás király főlovászmestere volt, adományozta V. László a pornói és jaáki apátság keg'yuraságát. Elderbach Berthold 1473-ban Monyorókerék mellett, a mai Kólóm helység helyén, kolostort emelt a pálos-rendű szerzetesek számára, Sarlós Boldogasszony tiszteletére. Az építést azonban az ő halála után neje, Borbála fejezte be. Az Elderbach-Bertold-féle alapítványhoz tartozott a vasmegyei Karácsonfa, valamint a Vashegyen lévő két szőlő és egy két kövön járó malom is, melyeknek birtokába Mátyás király parancsára 1484 május 22-én vezette be a vasvári káptalan kiküldöttje a szerzeteseket. A beiktatásnál, mint határos szomszéd, jelen volt Balázs jaaki apát is.2 Elderbach Bertold fiai közül István végrendeletileg a vasmegyei Hassas birtoknak, valamint az itt lévő halastónak felét hagyományozta a monyorókeréki pálosoknak; János pedig, a másik fiú, bátyja halála után 1489 ápril 16-án irt végrendeletében úgy intézkedett, hogy a birtok és halastó másik fele is a szerzeteseké legyen. János végrendeletében a pornói és jaáki monostorokról is megemlékezett. És pedig oly formán, hogy jaáki birtokát a szent Györgyről nevezett jaáki és a szent Margitról nevezett pornói monostorra hagyta, valamint szent Jakab egyházára Jaákon, akként, hogy a birtok értéke fele részben a jaáki monostorra s főleg a monostor tetőzetének kijavítására és szent Jakab itteni egyházára, a másik fele rész pedig a pornói monostorra fordittassék.3 Elderbach János utolsó sarja volt a család magyarországi ágának. Apáinak érdemei, kitűnő szolgálatai és családi összeköttetései hatalmas birtokokhoz juttatták őt. A pazarló főurnak azonban nem volt elég a jószágaiból befolyó nagy jövedelem. A többi közt főleg Erdődi Bakócz Tamás, a későbbi nagynevű prímás segítette őt ki különféle kölcsönökkel, a melyeknek összege egészen 40.000 forintig növekedett. Ezen összeköttetés révén benső barátság fejlődött ki közöttük és egymást, a kor szokása szerint, testvérekül adoptálták. Sőt 1496-ban Elderbach összes birtokainak örökösévé tette Bakócz Tamást.4 Bakócz Elderbach halála után ennek alapján magának követelte annak összes javait, Monyorókerék, Vöröstorony, Körmend várakat, az ezekhez tartozó két mezővárost, 26 falut 1 Sopron vármegye története II. 349. — 2 Lásd a VIII. szám alatti oklevelet. — 3 Lásd a IX. szám alatti oklevelet. — 4 Fraknói: Erdődy Bakócz Tamás élete 61.
