Gál József: Schola Cantorum Sabariensis (Szombathely, 1996)
A SCHOLA CANTORUM SABARIENSIS TÖRTÉNETE - Állomások
ÁLLOMÁSOK A személyes élmény után a Vasvármegye ünneplő, emelkedett hangú kritikájából is idézünk néhány gondolatot.12 „Elindult - alig egy éve - egy fiatal pap, egy nagystílű zenész megvívni a Titánokkal és az első' kiállásnál megbírt a szellem és fantázia, az érzelem és inspiráció óriásaival... Új honfoglalás volt ez, hasonló a Bartók-Kodály-féle magyar reneszánsz diadalához, de az első rohamának teljes sikerével még döntőbb, a vásári lelkek fölött álló felsőbbséges emberekben... Bámulatos az összes hangnemek csiszoltsága, az intonálás tökéletessége, a dinamika, a szinte hihetetlen fokozás. Werner Alajos színező tehetségéről pedig külön tanulmányt kellene írni. A színekben önmagát adja, gazdag, nagyon gazdag lelket.” A bemutatkozó hangverseny sajtóvisszhangjáról szólva meg kell emlékeznünk Vas megye harmadik újságjának, a Nyugatmagyarország cikkéről is. Előzetest a Nyugatmagyarország a hangversenyről nem ad. (Érdekes viszont, hogy egy év múlva elsősorban éppen a Nyugatmagyarország próbálja előkészíteni Werner megbízását a Kultúregyesület zenei szakosztályának élére. Nem sikerült.) A hangverseny után azonban rövid lélegzetű, igen elismerő hangvételű írást olvashatunk a lapban A szombathelyi Palestrina kórus bemutatkozása címmel.13 Ebből idézünk: „Bírálatot nem írhatunk, mert aki nem volt ott és nem hallotta az emberorgonát, annak hiába festenék le a legköltőibb szavakkal is azt, amit a megszólaláskor éreztünk, mert minden más hasonlat a valóságos élmény megközelítésére...” Igen elismerő a Hir hangvétele is:14 „...a hangverseny valósággal lenyűgözte a hallgatóságot. A zenei szépségnek ilyen maradéktalan érzékeltetését alig volt még alkalma ilyen közvetlen közelről, kizárólag helyi erők közvetítésével megcsodálni és magába szívni. A hallgatóság az áhítatos gyönyörködéstől megittasulva, szinte lélegzetviszszafojtva mélyedt el a négy évszázad előtti szellemóriások égbetörő alkotásainak élvezetében. A bevezetőt és zárótételeket földöntúli és szárnyaló diadalmi himnusz, nemkülönben az eredeti korális Ave Maria nemes egyszerűségében is megrendítő áhítata a pásztorok és angyalok karácsonyi öröménekét, valamint az üdvözítő lábai elé pálmaágakat szóró fiúcskák vidámságát tükröző dallamoknak bájos ritmusa és dallambősége egyaránt igaz gyönyörűséggel töltötték el a szíveket.” Ez az ünneplő hangú értékelés végigkíséri a kórus minden hangversenyét. 1935 A bemutatkozó hangverseny színvonala élénk érdeklődést kelt a szakemberekben. Újabb és újabb önálló hangversenyeken énekelnek, rendszeres résztvevői jeles egyházi ünnepek liturgiájának. így például évente énekelnek a nagyheti ünnepségeken, a nagycsütörtöki passiót pedig hangversenyszerűen mutatják be. Az 1935-ös esztendő meghozza a kórus első vendégszereplésre szóló meghívóját. Az első állomás Zalaegerszeg. Május 19-én hangzik föl a szombathelyi bemutatkozó koncert műsora a zalaegerszegi plébániatemplomban. Előző napon, május 18-án Mikes püspök társaságában, Shvoy Lajos székesfehérvári püspök társaságában hallgatja meg a Zalaegerszegen fölhangzó műsort a szombathelyi Püspökvárban.15 Shvoy Lajos személye a Schola szempontjából azért meghatározó, mert ő volt abban az időben a Cecília Társaság elnöke, s így mint a legmagasabb egyházzenei tisztet betöltő személynek, fontos szerepe volt a Schola későbbi országos megismertetésében. A kórus szereplése Zalaegerszegen is társadalmi esemény. A különvonattal érkezőket a város társadalmi és zenei életének magas rangú személyiségei várják. 71
