Gál József: Schola Cantorum Sabariensis (Szombathely, 1996)
A SCHOLA CANTORUM SABARIENSIS TÖRTÉNETE - Állomások
SCHOLA CANTORUM SABARIENSIS Előzetesen már (május 5-én) Gyük Pál a Zalamegyei Újságban bemutatta a kórust.16 A koncert Zalaegerszegen is nagy meglepetést kelt. így értékeli a kritika:17 „Délután 5 órára megtelt a plébániatemplom. Kigyúltak a csillárok és bevonult a főbejáraton át a hatalmas kar. Megható látvány volt, amikor a pöttömnyi emberek megjelentek kezükben a nagy kottalapokkal. S amikor Werner dr. a karmesteri pódiumra lépett, néma csend, majd beintésre megszólal az emberorgona. És mi először meglepődve, majd a meglepetésből felocsúdva, mély áhítattal hallgattuk lágy fuvoláját, erőteljes principálját és violinbasszusát. Tiszta, biztos gyerekhang csendült fel Palestrina Laudate Dominum 5 szólamú művében, míg egyszerre mint az orkán zúgása verődtek vissza a falakról... A karmesteri kéznek lendületeire csillantak ki az új színek, fokozódott az erő, majd csökkent, amint azt a mű szerkezete követelte s leheletszerűen tűntek el a mindig biztos hangok az ünnepélyes csendbe, Palestrina, Victoria, Ingegneri művei a hitnek, áhítatnak, a szépségnek és bájnak kicsesházai. Azokban lehet válogatni. A válogatáshoz, a kincseknek olyan elrendezéséhez azonban, hogy azok mindig hű kifejezői legyenek az érzelmeknek, tudás és képesség kell. A művésznek tudnia kell, mikor húzzon hajszálvonalakat, mikor csapjon festékfoltokat és milyen festékkel, mert csak így adhatja vissza a mű az igazit, a valódit, csak így alakulhatnak az egyes színfoltok képpé. És Werner Alajos dr. az ő nagy zenei tudásával, karmesteri képességeivel minden darabból kihozta azt, amit a nagy alkotók műveikbe belevittek azért, hogy azokat a hallgatóság átérezze és átélje. Külön-külön elemezni minden darabot - nem lehet, de nem is szükséges: hiszen azok mind más-más formában megjelenő remekművek, amelyeket Wemer dr. a hatalmas karnak előadásában, hol négy, hol öt szólamban énekeltetett nekünk. A szelíd lírai panasz és az izgalmas, önmagát tépő tragikus erő között hosszú hanglétra van, de ezen a hanglétrán könnyen mozog a fegyelmezett kar, amelynek már puszta összeállítása is óriási feladat, betanítása és vezénylése pedig magas fokú művészi teljesítmény.” Ebben az esztendőben még egy fontos eseményről olvashattunk. Ez pedig Werner első jelentős zenei munkájának, a Szent Márton miséjének bemutatója, amelyen a kórus is közreműködött. A bemutatót méltató W. M. így emlékezik meg róluk:18 a „két éve alakult (kórus) ... immár negyedízben adja tanújelét nagy és komoly munkájának és fokozatos fejlődésének. A szombathelyi közönség eddig is szeretettel figyelte ennek a szép jövőre hivatott együttesnek munkáját és örömmel jött el hangversenyeire: a vasárnapi produkciót azonban eseménnyé avatta az a körülmény, hogy ... vezetőjének saját szerzeményű” művét szólaltatták meg. A Hir ismertetésében így szól a kórusról:19 „Az énekkar, mint fegyelmezett orgona engedelmeskedett a karnagy-szerző intencióinak és dirigálásának. Fenségesen szárnyaló és áhítat gerjesztéssel párosult esztétikai gyönyört kiváltó volt az énekkar minden száma. Egyképpen felejthetetlen marad a gyermekkar üde, angyalokra emlékeztető szárnyalása, mint a férfiak erőteljes fortissimo hangorkánja, mely a fugákban kulminált”. 1935. december 8-án ünnepelte a Faludi Társaság Szily Jánosnak, az egyházmegye első püspöke születésének két évszázados jubileumát. A püspök életét és munkásságát Géfin Gyula méltatta, a Schola pedig két Palestrina és egy Lassus művet énekelt.20 1936 Szombathely zenei életének egyik legnagyobb eseménye ebben az évben a XXIV. Országos Dalosverseny 1936. júni72
