Gál József: Schola Cantorum Sabariensis (Szombathely, 1996)
A SCHOLA CANTORUM SABARIENSIS TÖRTÉNETE - Egy kórus születése
SCHOLA CANTORUM SAB ARIEN SI S Mikes pappá szentelésekor (1899. június 29.) a gratuláló levelek özönében az egyik legmeghatóbb volt a velencei pátriárka üzenete. Szép, kalligrafikus betűkkel írta a meghúzott, majd kiradírozott vonalak fölé üdvözletét: „Reverendi Domini Comitis Mikes in festo Visitationis primum sacrum litantis Omnipotens volens propitius Beatissima Virgine auspice votis adnuat eiq ad multos annos fausta quaeque concedat. J. Card. Sarto patr. Vénét.” Ezt az üdvözlő levelet Mikes két vastag üveglap közé helyezte, s mikor Sarto bíborost, X. Pius pápát szentté avatták, ereklyeként tartotta répceszentgyörgyi oltárán. X. Pius pápaságának egyik első teendője volt — még megválasztásának évében (1903) — hogy pápai leiratban fogalmazza meg az ének, a zene szerepét a liturgiában, a templomokban.4 A Motu Proprio néven ismertté vált pápai irat végül is az éneknek, kitüntetetten a gregorián éneknek azt az alapvető feladatát, célját fogalmazta meg, hogy az szolgálja a lélek gazdagodását, a Mindenható dicséretét. A gregorián újbóli meghonosítása nyilvánvalóan szakembereket kívánt, illetve olyan főpapokat, akik nemcsak egyetértenek a pápa ezen törekvésével, hanem azt a maguk lehetőségének határain belül támogatják is. Ilyen fóltétlen támogató volt Mikes püspök is, akinek volt türelme kivárni, s szeme meglátni azt a személyt, aki egy magyar kisvárosban meg tudja valósítani, gyakorlattá tudja tenni a Motu proprióban megfogalmazott elveket. A fiatalembert Werner Alajosnak hívták. Mikes püspökkel való találkozására így emlékezik vissza: „Nagy hálával gondolok Mikes János volt szombathelyi püspökre, akivel még kisdiák koromban találkoztam itt Pozsonyban, ahol éppen egy Jézus szíve processzió alkalmával énekeltünk P. Felicián énekkarában. Kedvesen elbeszélgetett velem. Amikor aztán konkurzusra került sor, őnála jelentkeztem Szombathelyen. A teológiát Budapesten végeztem. Kispap koromban cantus-magister voltam. Mikes püspök látva zenei érdeklődésemet, fólszentelésem után Rómába küldött 5 évre, hogy a Pápai Egyházzenei Intézetben elvégezhessem a gregorián- és a kompozíció tanszakot.”5 Zenei tanulmányai megkezdése előtt Mikes biztatására tájékozódik arról, melyik zenei főiskolán tudna legalaposabban felkészülni zenei, énekes elképzeléseinek megvalósítására. Erről a keresésről tanúskodik Mikes püspöknek írt levelében.6 „Krisztusban szeretett Atyám! Méltóságodnak látogatását és utánam való kegyes érdeklődését a főtisztelendő Spirituális úr volt szíves megemlíteni, s az ő felszólítására bátorkodom Méltóságod kérdésére a következőkben válaszolni. Regensburgot illetően két hiteles forrásnál érdeklődtem. Tudomásuk szerint a regensburgi iskola most átszervezés alatt van, de prospektust és bővebb felvilágosítást fognak küldeni számomra. Beszéltem dr. Koudela egyházzenei igazgatóval is, aki többek véleménye alapján így nyilatkozott az iskolákat illetőleg. Regensburgnak történeti értéke és hírneve van, de X. Pius pápa óta az énekiskola határozottan előnyben van, különösen most, amikor a Szentatya megalapította Rómában az egyházzenei iskolát, főleg papok részére. S éppen ezért előnyösebbnek tartaná, ha Méltóságod választása Róma felé hajlana. Különben Koudela úr éppen most akar tervbe venni egy Róma-Regensburgi utazást, úgyhogy még húsvét előtt ő maga fog tudni Méltóságodnak referálni. Méltóztassék megengedni, hogy mihelyt biztos adatokat vagy prospektusokat kapok, Méltóságod tudomására hozzam és várjam Méltóságod kegyes döntését. Köszönöm Méltóságos Püspök Úr eddigi kegyes jóindulatát, s egyházzenei tanulmányaim időtartamára vonatkozólag alázatosan kérem, méltóztassék lehetőleg három évet kontemplálni, amely alatt amúgy is összevont tantervvel kell meg56
