Gál József: Schola Cantorum Sabariensis (Szombathely, 1996)
WERNER ALAJOS ÉLETE ÉS MUNKÁSSÁGA - Az egyházi népének megújítása
AZ EGYHÁZI NÉPÉNEK MEGÚJÍTÁSA borulva áldlak, láthatatlan Istenség. Összesen 70 dallamot merített a Cantus Cath. kiadványokból. M. K: A „Szent vagy Uram”! énektár milyen más, régi gyűjteményekhez nyúlt még vissza? W. A.: Legterjedelmesebb népénektárunk e korból a csíksomlyói ferences házfőnök, Kájoni János: „Cantionale Catholicum”-ja (1676). Közvetlenül, a nép ajkán élő énekeket gyűjtötte össze. Legtöbb énekünk szövege valamilyen formában megtalálható e hétszáznál több darabból álló gyűjteményben. - Még mindig a 17. századnál maradva, e korból való Illyés István esztergomi kanonok „Sóltári énekek” és „Halottas énekek” gyűjteménye (1693). Lásd SZVU: 51. Hamvazkodjál hívő lélek. (Szöveg: Székely László.) 153. Ó add). Jézusom, nékem (Geréb Kázmér) — Még mindig magyar nyelvű, de jelentős részben már német eredetű éneket tartalmaz Náray György esztergomi kanonok „Lyra coelestis”-e. Lásd SZVU: 293. Isten, hazánkért térdelünk elődbe (Mentes Mihály). 303. Szent Erzsébet asszony életéről. - Fennmaradt még ugyanebből a korból néhány kéziratos gyűjtemény is: a turóci „Cantionale et passionale”. Lásd SZVU: 94. Galileai férfiak (Sik Sándor) - 223. Hozzád sóhajt a lélek (Székely László) „Magyar Cantionale” címen ismeretlen pap vagy kántor lejegyzése, Lásd: STVTJ: 38. Az esztendő fordulóján (Tordai Ányos) 185. Mária Szűzanya Názáretből indul útnak (Mentes Mihály) 229. Kezdődik az ének (Mentes Mihály) - Végül itt kell említenünk Kájoni „Csíkcsobotfalvi kéziratát”. Lásd SZVU: 88. Krisztus feltámadott (Sik Sándor) 6. Az Úr Isten Ádám atyánknak (Turóci Cantionale). M. K.: Vajon a protestáns egyházi népének és a katolikus ének között volt-e valami kölcsönhatás? W. A.: A protestáns Graduálok elsősorban az ősi gregorián dallamokat vitték tovább. Zsoltárénekeik szintén. E tekintetben jobban megőrizték az ősi római liturgia nyomait, mint mi. Különösebb kölcsönhatásról nem tudunk, de utalhatunk e téren Bárdos Kornél, valamint Csomasz-Tóth Kálmán kutatásaira. M. K.: Hogyan fejlődött egyházi énekünk a 18. században? W. A.: Inkább hanyatlásról kell beszélnünk, mint fejlődésről. Magyarország német kultúrhatás, sőt kultúrnyomás alatt állt. Német nyelvterületen pedig különösképpen is érvényesült a barokk kor fellengzős és érzelgős dallam- és szövegvilága. Legjellegzetesebb gyűjtemény e korból Bozóki Mihály maróti kántor „Katolikus karbeli kótás énekeskönyve” (1797). - Gyűjteményében azonban magyar eredetű énekek is találhatók. Lásd SZVU: 90. Örvendetes napunk támadt. — 143. Előtted Jézusom leborulok. 292. Máriát dicsérni hívek jöjjetek. - A német egyházi éneket mindig is inkább jellemezte az érzelmesség, míg az ősi magyar egyházi énekekben több volt a teológiai tartalom. Több értékes kézirat maradt viszont fenn a 18. századból. így Szoszna Demeter énekeskönyve a „Boldogasszony Anyánk” ősi szövegével (1715), vagy Kovács István énekeskönyve az „Ah hol vagy magyarok” első szövegével (1763). M. K.: A 19. század legismertebb egyházzenei gyűjteménye volt a Zsasskovszky: „Katolikus egyházi énektár”. A mai idősebb nemzedék még ezeket az énekeket tanulta gyermekkorában: Hogyan keletkezett, és miért lett annyira egyeduralkodóvá századunk első évtizedeiben? W. A.: A 19. század a dekadencia kora a magyar népénekben: ahol minket most különösképpen is az egyházi énekek érdekelnek. idegen származású muzsikusok lepik el a székesegyházak kórusát. Bécsi német, cseh-morva, valamint más szláv dallamokat ültetnek át magyar földre. Ennek a stílusnak tükrözése az említett Zsasskovszky-gyűjtemény. Érdeme viszont, hogy igen nagy anyagot hozott, szövegrészében pedig sok értéket jelentenek a szentírásfordító papköltőnek, 48
