Gál József: Schola Cantorum Sabariensis (Szombathely, 1996)
WERNER ALAJOS ÉLETE ÉS MUNKÁSSÁGA
WERNER ALAJOS ÉLETE A Nemzeti Újság 1931. február 18-án adta hírül: „Rómából jelentik, hogy Werner Alajos a római Magyar Akadémia tagja és a pápai egyházzenei főiskola hallgatója elnyerte a pápa jutalomdíját. Ferreti apát a főiskola rektora a napokban ünnepélyes külsőségek között nyújtotta át a kollégium magyar hallgatójának a pápa értékes kitüntetését.” Teológiai és zenei tanulmányainak befejezéseként doktori címet szerzett. Teológiai doktori címét a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen kapta meg 1930-ban. Zenei doktorátusának címe A gregorián ének a zsinatok fényében. Értekezését olaszul írta meg. A tanulmány a gregorián ének zenetörténeti áttekintése. 5 fejezete az alábbi zenei korszakot öleli föl: 1. A kezdetektől Nagy Szent Gergelyig (I-VII. század) 2. Nagy Szent Gergelytől Arezzoi Guidóig (VII-XI. század) 3. Arezzoi Guidótól a tridenti zsinatig (XI-XVI. század) 4. A tridenti zsinattól a XIX. század első feléig 5. A XIX. század első felétől X. Piusig. E disszertációját, amelynek eredményeként a zeneszerzés doktora címet nyerte el, 1933-ban védte meg a római Szent Gergely Egyetemen. Ezen értekezése lett az alapja az 1936- ban megjelent Az éneklő egyház című könyvének. ÉLETÉNEK ÁLLOMÁSAI Szombathely Római tanulmányainak befejeztével visszatér Szombathelyre, s a szeminárium tanára lesz. Tanított éneket, s az ének mellett teológiai tárgyakat is, például homiletikát, katechetikát. A tanítás mellett megkezdi 1933 őszén a rövid idő alatt ismertté vált Schola Cantorum Sabariensis szervezését. (A kórus munkáját könyvünk második felében részletesen bemutatjuk.) A kórus bemutatkozó hangversenyének dátuma 1934. december 8. Ekkortól egészen 1944-ig a kórus fáradhatatlan szervezője, lelke. Kórusmunkája mellett ír, előadásokat tart, részt vesz a Vas megyei Kultúregylet zenei szakosztályának tevékenységében. 1933-tól 1936-ig püspöki szertartó és levéltáros.4 1936-tól a Zeneakadémia óraadó tanára 1942-ig. Ebben az esztendőben „...a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter úr múlt év december hó 30-án kelt 30.548/1941. III. 2. sz. alatti rendeletével Nagyságodat a Zeneművészeti Főiskola tanári létszámában a VII. fizetési osztályba rendes tanárrá, kinevezte.”5 Werner így emlékezik ezekre az akadémiai esztendőkre: „Nagy hálával tartozom Harmat Artúr úrnak, aki a fiatal egyházzenészeket szemmel tartotta. Az ő felkérésére 1936-tól 1942-ig hetenként Pestre utaztam, hogy a Zeneakadémián gregorián-éneket és egyházzenei szaktárgyakat tanítsak. Tanítottam a zeneakadémiai tanárképzőn is. 1942-ben zeneakadémiai tanárrá való kinevezésem után végleg a fővárosba költöztem. ...Itt alakítottuk meg a Schola Regia énekkart. Kodály Zoltán nagyon szerette ezt a Scholát és sokszor meghallgatta.”6 Budapest A fővárosban a Regnum Marianum (VI. Damjanich u. 50.) volt az otthona. Itt alakította meg második kórusát, a Schola Regiat. A felnőtteket a Regnumban lakó hitoktatók, hittantanárok közül választotta, (ők nagyon kevesen voltak talán 7-8 fő), a gyerekeket pedig a regnumista fiúk közül, akik a környező iskolák tanulói voltak, de szabadidejüket a Regnumban töltötték. Az épületet a második világháborúban találat érte. Intermezzo (A Regnum a viharban) című írásában emlékezik erre az eseményre.7 12
