Gál József: Schola Cantorum Sabariensis (Szombathely, 1996)
A SCHOLA CANTORUM SABARIENSIS TÖRTÉNETE - Állomások
SCHOLA CANTORUM SABARIENSIS gét latin, majd magyar nyelven, amely motetta a Boldogságos Szűz fájdalmát fejezi ki Szent Fiának kínszenvedése és halála felett: Elhomályosodtak szemeim a sok sírástól... Majd Werner Alajos dr. intésére megszólalt az evangélista és utána a legfónségesebb tragédia többi szereplője, váltakozva a kar énekszámaival. A közönség pedig figyelt, áhítatos csendben követte a passió mozzanatait és a lelkekbe markoló kifejezésteljes dallamok hatása alatt mintegy átélve és lelki szemei elé idézve az üdvözítő' kínszenvedését és halálát, Júdás árulását, a tanítványok megrendülését, a római helytartó tehetetlenségét a vérszomjas tömeg tajtékzó dühével szemben. Megrázó és felejthetetlen élmény volt, összekötve a legtisztább zenei szépségekkel... ...a magánszólamokat Németh János fó'plébániai káplán (Evangélista) Benkó' Mihály herényi kántortanító (Krisztus) és Szendy László dr. esperesplébános (Péter, Pilátus stb.) énekelték elismerésre méltóan és precízen...” A másik ismétlődő szolgálata a Scholának az úrnapi körmeneteken való részvétel volt. Németh János79 erre így emlékezik: „Évról-évre elindul körútra az ünnepi körmenet a Székesegyházból és vissza a Szily János-Faludi Ferenc-Király és Erzsébet királyné utcákon keresztül. Útközben négy oltárnál megáll a körmenet. A négy oltár: a Zárdatemplom bejárata - a Vas megyei Kaszinó előcsarnoka - a Knebel-ház és a Püspökvár. A körmenetben Szombathely összes iskolái is részt vesznek, az egyesületek zászlaikkal és a város vezetői is. A színpompás menetet még szebbé teszi a Schola piros ruhájú énekkara. Az úrnapi oltároknál az utcai csöndben gyönyörűen éneklik a latin szentségi himnuszokat.” A rádióban A kórus színvonalát jelzi az a tény is, hogy 3 alkalommal szól a krónika rádiós, illetve hanglemezfólvételről. Az első hír 1941-es eredetű. A szombathelyi egyházi sajtó jelzi, hogy december 8-án a rádió közvetítette a püspöki misét a székesegyházból.80 Majd így folytatja: A szentmise változó részeit a szombathelyi kispapok éneklik gregorián énekkel, az állandó részeket pedig a Schola. Este 5 órakor a Schola székesegyházi énekét veszi viaszra a rádió, majd egy későbbi időpontban leadja, így az énekkar is hallhatja saját énekét. 1942- ben az erdélyi úthoz kapcsolódóan készült a lemezfólvétel. Ezt olvassuk: „Hazafelé vezető” útjában a Schola Budapesten viaszlemezre énekelte gazdag műsorának több klasszikus számát.” 1943- ban pedig a Vasvármegye rádióműsorának tanúsága szerint a júniusi rádiósnap alkalmából a néhány nappal korábban rögzített műsorából adtak le 20 percnyi időtartamban.81 Kár, hogy a hangfelvétel egyelőre nem került elő. 104
