Kahler Frigyes: Egy papgyilkosság a jogtörténész szemével. Brenner János volt rábakethelyi káplán meggyilkolásának körülményei és az ügy utóélete (Szentgotthárd, 2005)

1. rész: Történelmi háttér - I. Fejezet. Az egyház és a kommunista párt, avagy küzdelem a lelkekért

A prímás nagy jelentőséget tulajdonított rádiószózatának, amelyről részletesen beszámol az emlékiratokban.133 134 Anélkül, hogy áttekintenénk és értékelnénk ezeket a megnyilatkozásokat, néhány reflexiót nem mulaszthatunk el, elsősorban az 1956. november 3-án a Szabad Kossuth Rádióban elhangzott szózatával kapcsolatosan:-A híres bevezető rész, amelyben a prímás kijelentette „Nem kell szakítanom a múltammal”... „én mindig őszintén beszéltem” nem szónoki fogás, hanem hiteles valóság. A XII. Piuslj5 pápának és a rokonszenvet mutató külföldnek mondott köszönet után a prímás szózata olyan elveket nyilvánított ki, amelyek maradéktalanul megfelelnek a polgári demokráciának: az emberek egyenjogúságán, a magántulajdonon és a plurális társadalmi berendezkedésen felépülő jogállami élet követelményének, azaz a nyugat-európai államok gyakorlatának.- Ennek érdekében fellépett a nacionalizmus ellen: „..minden népnek egy irány felé halad a fejlődése. A nemzeti érzés ne legyen többé harcok forrása az országok között...”

Noha tisztában volt azzal, hogy „...egész helyzetünket azonban most az dönti el, hogy a 200 milliós orosz birodalomnak mi a szándéka a határainkon belül lévő katonai erejével” alapvetően mégis reménykedő.-A munka folytatását szorgalmazta a továbbiakban: „A szabadságharcot egy csontig lesoványított nemzet vívta. Ezért a munkát, a termelést, a helyreállítási feladatok elvégzését mindenütt azonnal fel kell venni, saját összességünk, nemzetünk érdekében.”- A jövő társadalmi berendezkedését érintő megnyilatkozásai: „A rendszert az egész magyar nép söpörte el. Az örökösök ne kívánjanak erről még egy bizonyságot.... Új, visszaélésmentes választás szükséges.” Figyelmeztet „minvallomást tett Révai Józsefre és Horváth Mártonra. Ezután Rákosi írásos utasítására megállapítják, hogy a halálos ítélet „tévedés” és életfogytig tartó szabadságvesztésre ,,módosítják". 1956. június 15-én a Legfelsőbb Bíróság ártatlannak találta és felmentéssel szabadult. 1956. júliustól az MDP KV és PB tagja; 1956. novembertől 1962-ig az MSZMP IKV, majd KB, PB tagja. 1957. november 7-től 1960-ig államminiszter, a forradalmat követő megtorlás irányításában döntő szerepet vitt. 1962-ben összeütközésbe került Kádárral, lemondott minden tisztségéről és viszszavonult a politikai életből. Vö.: Marosán György: A tanúk még élnek (Budapest, 1989.)

133 Vö.: Szántó Konrád: 1956.

134 Emlékirataim p.435-441.

XII. Pius - családi nevén - Eugenio Pacelli (1876-1958) pápa; XI. Pius államtitkáraként 12 évig müncheni, majd berlini nuncius volt. Bíborosként 1938-ban - pápává választása előtt egy évvel - járt Magyarországon. 1939. március 2-án választották pápává. A zsidók mentése érdekében minden egyházi eszközt megragadott. A háború után 32 új bíborost kreált, köztük Mindszenty Józsefet. Keményen elítélte Mindszenty hercegprímás letartóztatását és elítélését. Fellépett a kommunista diktatúra ellen.

45