Kahler Frigyes: Egy papgyilkosság a jogtörténész szemével. Brenner János volt rábakethelyi káplán meggyilkolásának körülményei és az ügy utóélete (Szentgotthárd, 2005)

1. rész: Történelmi háttér - I. Fejezet. Az egyház és a kommunista párt, avagy küzdelem a lelkekért

den magyart... ne adjon helyt pártviszályoknak és széthúzásnak: ennek az országnak sok mindenre van most szüksége, de minél kevesebb pártra és pártvezérre.”- A felkorbácsolt indulatok megfékezése érdekében szól a magánbosszú tilalmáról és az elkövetett bűnök felelősségre vonásáról is: „...a törvényes felelősségre vonásoknak minden vonalon, éspedig független és pártatlan bíróságok útján kell bekövetkezniük, magánbosszút el kell kerülnünk, ki kell küszöbölnünk.” A később kommunista oldalon sok vihart kavart kijelentése: „A bukott rendszer részesei és örökösei külön felelősséget viselnek saját tevékenységükért, mulasztásokért, késedelemért vagy helytelen intézkedésért egyaránt.”

Kifejezésre juttatta abbeli meggyőződését is, hogy a felelősségre vonás másodlagos és nem feltétlen: „A leleplező vallomásokhoz nem fűzök most egyetlen megállapítást sem, mert az az országos munka felvételét és a termelés folytatását hátráltatná. Ha a kibontakozás az elhangzott ígéretek szerint tisztességesen halad előre, ez nem is lesz feladatom. Ám hangsúlyoznom kell a tennivalók foglalatát.”- Szózata végén összefoglalta a célokat: „Jogállamban élő, osztály nélküli társadalom, a demokratikus vívmányokat fejlesztő, a szociális érdekektől helyesen és igazságosan korlátozott magántulajdon alapján álló, kizárólag kultúrnacionalista szellemű nemzet és ország akarunk lenni.”- Megerősítette, nem ellenzi a földreformot: „...amint azt a püspöki kar 1945- ben közös körlevélben kijelentette, hogy nem helyezkedünk szembe a történelmi haladás igazolt irányával, sőt az egészséges fejlődést mindenben előmozdítjuk.”

Az egyház dolgában is felvetett néhány kérdést:-Az egyházi intézmények fenntartására és működtetésére szolgáló javak előteremtését a magyar népre bízza: „a magyar nép természetesnek találja, hogy nagy múltú és nagy értékű intézményeinkről gondoskodnunk kell”.-Az egyházkormányzat helyreállításáról: „...röviden megemlítem az ország 6 és félmillió katolikus hívőjének tájékoztatására, hogy a bukott rendszer erőszakának és csalárdságának minden nyomát egyházi vonalon felszámoljuk”.- Továbbá: „A keresztény hitoktatás szabadságának azonnali rendezését, a katolikus egyház intézményeinek és társulatainak, köztük sajtójának visszaadását joggal elvárjuk.”

Az idézett beszéd lényeges eleme, hogy a püspöki kar 1945. évi körlevelére utalt mint elvi kiindulási pontra és nem korábbi dokumentumokra. A kádári restauráció a gyűlölet hangján támadta Mindszenty József szózatát. Közülük tipikus, mind hangvételében, mind tartalmi ferdítéseiben Marosán György. Szokott módon csúsztat, (közkeletűbb szóval megtéveszt) amikor - a rá jellemző otromba stílusban - Mindszenty bíboros 1956. november 3-i rádiószózatát „elemezte” úgy, hogy szót sem ejtett a nyugalomra, munkára, igazságosságra, a népek meg46