Kahler Frigyes: Egy papgyilkosság a jogtörténész szemével. Brenner János volt rábakethelyi káplán meggyilkolásának körülményei és az ügy utóélete (Szentgotthárd, 2005)
2. rész: A Brenner-ügy a hatóságok előtt - III. Fejezet. A perek
A nyomozati és a bírósági iratok mellett az ügyekben lehettek más - titkos - iratok is. Az un. operatív anyag pl. vizsgálat dosszié („V” dosszié), valamint a politikai titkos rendőrség (Politikai nyomozó osztály, később a I11/II1 csoportfőnökség) ügynökjelentései, titkos házkutatások, lehallgatások és más titkosszolgálati eszközök alkalmazásáról készült anyagok. Ezek soha sem kerültek a nyílt nyomozati és bírósági anyaghoz. Kapcsolódhatnak még egy ügyhöz a pártbizottságról származó íratok, vagy más pl. AEH íratok is. A Brenner-ügy politikailag frekventáltnak számított - bár nem tartozott az un. nagy ügyek sorába - így azzal nem csak a rendőrség, de a pártszervek és az AEH is foglalkozott. Az 1966. március 18-i Kóczán Tibor bűnösségét megállapító ítélet így fogalmazott: „A katolikus pap meggyilkolása Szentgotthárdon és környékén igen megbolygatta a lakosság nyugalmát, a városban és környékén elterjedt hírek még politikai színezetet is adtak a bűncselekménynek.”285 A bűncselekmény elkövetése után az MSZMP szentgotthárdi járási bizottságának titkára hasonló megállapítást tett 1958 márciusában: „... megfelelő segítséget a lakosság részéröl a nyomozó szervek különösen az első időben nem kaptak. A tettes felderítése politikai szemszögből nézve azért is hasznos volt, mert első időben különösen, de később is elég széles körben lehetett hallani egyrészt pártellenes véleményeket, ami abban fejeződött ki, hogy a kommunisták csinálták, másrészt a rendőrséggel kapcsolatban is voltak vélemények, hogy nem is akarják kinyomozni a tettest, mert egy papot gyilkoltak meg....”286 (Kiemelés tőlem. K. F.) A gyilkosság kérdése - kiemelten az indíték - foglalkoztatta az AEH illetékeseit is, valamint a Ill/IIl-as ügyosztályt. Mindkét szerv arról gyűjtötte az információkat, miként él tovább Brenner János emléke és miként vélekednek a haláláról. A „Jóska” fedőnéven jelentő Varjas Győző - Kovács Sándor püspök titkára - Klamerusz Bélának a Politikai Nyomozó Osztály tisztjének (1958. március 18- án) miként emlékeztek meg „emlékgyűlésen” a győri kispapok Brenner Jánosról.287 „Aztán a püspök beszélgetett Brenner Jánosról az asztalnál is. Azt gondolja, hogy a tettesek nagy pártemberek lehetnek és így is nehéz. Nem a párt csinálta, hanem sajnálják embereiket. Elmondta a megmérgezett ember esetét is. Ez ugyanis most nagyon lábra kapott hír, hogy karhatalmista benne volt.”288 285 Fővárosi Bíróság B.XVI. 5472/1965/21 - MÓL XX-5-d- B-402-1969 286 MSZMP Archívum 6. fond 1958.4.öe.p. 11. Budai Béla járási titkár levele a BM. Vas megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Osztály vezetőjének. 287 Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára 0-14759/7 p.134-136. 288 Uo. 96
