Kahler Frigyes: Egy papgyilkosság a jogtörténész szemével. Brenner János volt rábakethelyi káplán meggyilkolásának körülményei és az ügy utóélete (Szentgotthárd, 2005)
2. rész: A Brenner-ügy a hatóságok előtt - III. Fejezet. A perek
Mire alapozta Kovács Sándor püspök a Brenner gyilkossággal kapcsolatos véleményét? Nos itt fontos szerepet játszik a Brenner Jánost ért korábbi élet elleni támadás. Brenner János motorkerékpárral járt a filiába, amikor egy este hazafelé fel akarták tartóztatni úgy, hogy hasáb fákat dobtak ismeretlenek az útjába. Az eset után Prazsák Mihály állami egyházügyi előadó felhívta a püspököt káplánja elhelyezésére. Kovács püspök - miután Brenner János kijelentette, hogy nem fél - nem tett eleget Prazsák „ajánlásának”, mire ö kijelentette: ,jó, akkor lássák a következményeit”.289 Prazsák kijelentése legalább is kétértelmű. Lehet értelmezni életveszélyes fenyegetésként (ehhez képest a készülő gyilkosságról tudott és egyetértett vele). Felfogható ugyanakkor olyan figyelmeztetésnek is, amellyel Prazsák meg akart előzni a gyilkosságot. Bárhogyan is áll a helyzet, Prazsáknak tudnia kellett arról, hogy Brenner János életére törnek. Ez pedig a mellett bizonyít, hogy a gyilkosság elhatározása és kitervelése a hatalom berkeiben történt. A hatalom természetesen nem személyes bosszúból (féltékenység), vagy vagyoni haszonszerzési (rablógyilkosság) indítékából öl, hanem kizárólag politikai okból. A gyilkosság valóságos indítéka nagyon is tetten érhető. Adott időszakban ugyanis a pártvezetés által szorgalmazott cél az egyház intenzív elsorvasztása volt. Ennek egyik fő eszköze a fiatalok távoltartása a hitoktatástól, amelyet félemlítéssel véltek leggyorsabban elérni. A megfélemlítés hatásosnak vélt eszköze volt - a fanatikus kommunista vezetők álláspontja szerint - néhány buzgó hitoktató meggyilkolása. A gyilkosság valódi indítéka ugyanakkor nem kerülhet a nagy nyilvánosság elé, mert az a „vallásos tömegeket” a hatalom ellen hangolja. Ezért a büntetőeljárás során olyan magányos gyilkost kellett találni, aki személyes indítékból hajtotta végre a tettet. Úgy vélekedtek a tett kitervelői, hogy amennyiben sikerül elhitetni, a gyilkosság hivatalos verzióját, úgy a lakosság „megnyugtatása mellett” el lehet kezdeni az áldozat emlékének feledtetését is. A papságban viszont megmarad a félelem és engedelmesen végrehajtja az egyház elsorvasztására tett intézkedéseket. Különösen ingerülten reagált tehát a hatalom, amikor sem az egyik, sem s másik elgondolása nem sikerült. Prazsák Mihály - egyházügyi előadó - jelenti az Egyházügyi Hivatalnak290 dr. Kozma Ferenc plébánosról: „Árulják volt káplánja, a meggyilkolt Brenner Ferenc (sic!) fényképeit az épülő 289 Metényi Varga Károly: Szerzetesek a horogkereszt és a vörös csillag árnyékában 1. Márton Áron kiadó, Budapest, 2000. p.200. 290 Ekkor - rövid ideig a Művelődésügyi Minisztérium Egyházügyi I livatala - megyei szinten a Vas Megyei Tanács VB. Egyházügyi előadója volt a cím. 1959. szeptemberi havi jelentés már az önálló AEI I-nak szólt, a jelentő az AEH szombathelyi megbízottja címet viselte. 97
