Kahler Frigyes: Egy papgyilkosság a jogtörténész szemével. Brenner János volt rábakethelyi káplán meggyilkolásának körülményei és az ügy utóélete (Szentgotthárd, 2005)
1. rész: Történelmi háttér - II. Fejezet. Betekintés a koncepciós perek világába
Freesz József269 herminamezői káplánt (ti951). Az ifjúsági hitoktatás miatt halt meg Papp József Kelemen270 (f 1953), akit a váci ÁVH-s börtönben pusztítottak el.271 Kenyeres Lajos272 (fi 957) meggyilkolása ugyan ennek az „egyházpolitikának” a terméke, 5 ide kell majd sorolnunk Brenner Jánost is. Mindez természetszerűen következik mindabból, amit a kommunista ideológia az erkölcsről és jogról tanít. Nem véletlen, hogy valamennyi esetben - ha egyáltalán indult hatósági vizsgálat - a rendőrségi nyomozás egyáltalán nem vezetett, vagy ha produkált „tettest” az nem az elkövető volt, s ha ismert volt a tettes - mint Lakos-gyilkosságnál - úgy a joggal szemben „állami” védelemben részesült. Valamennyi esetben - szóban és írásban, mintegy sztereotípiaként bukkant fel a ,,reakciós pap" megjelölés, ezzel mintegy okát adva az „esemény”-nek. Később látni fogjuk ez a megjelölés a Brenner - ügyben is felmerül. A másik vonulat - amely minden olyan ügyben, ahol a gyilkosság miatt nyomozás indul - az indíték torzítása. A hatalom - amely a külvilág felé a jogállam hamis látszatát igyekszik kelteni - ha már kénytelen hivatalosan foglalkozni a gyilkossági üggyel azt igyekszik minél távolabb tartani az állampárttól. Ezért minden esetben vagy a rablógyilkosság, vagy a személyes bosszú indítékán indul el a nyomozás. A Brenner - ügy ebből a szempontból - mint látni fogjuk - egy olyan esettanulmány, amelyben a hatóság az elkövethető összes hibát elkövette. Az a tény, hogy a hatalom esetenként nem riad vissza köztörvényes büntettek elkövetésétől sem hatalmi - ideológiai céljai érdekében - feltételezi hogy van technikája a bűncselekmények leplezésére is. Az egyik ilyen - a jogrendszerben is nyomot hagyó - technika, hogy a megyei pártbizottságok adminisztratív osztályai közvetlen felügyeletet gyakoroltak a rendőrség, az ügyészség, sőt korlátozottabb mértékben a bíróságok felett is. 269 preesz József (1903-1951) az egyházközségi Munkásszakosztály megalapítója. Az ÁVH verte agyon az Andrássy út 60-ban. 770 Papp József Kelemen (1900-1953) ciszterci gimnáziumi tanár, ifjúsági hitoktató. A Keresztényszocialista Magyar Munkásmozgalom egyik alapítója. 1952-ben 200 fiatallal foglalkozott. Árulás folytán letartóztatták és elítélték. Az ÁVH váci börtönében tisztázatlan körülmények között halt meg. 77 1 I lavasy Gyula: A magyar katolikus papok szenvedései 1944-1989 Budapest, 1990; Szántó: A meggyilkolt katolikus papok; Hetényi Varga Károly: Papi sorsok a horogkereszt és a vörös csillag árnyékában I. Abaliget, 1992. 777 Kenyeres Lajos (1908-1957) tiszavárkonyi plébánost 1957. február 28-án - mert nem volt hajlandó feladni a hitoktatást - Vezsenyéről hazatérve a Tisza gátján hét karhatalmista megtámadta és agyonverte, majd Fekete János rendőr tarkón lőtte. 89
