Kahler Frigyes: Egy papgyilkosság a jogtörténész szemével. Brenner János volt rábakethelyi káplán meggyilkolásának körülményei és az ügy utóélete (Szentgotthárd, 2005)
1. rész: Történelmi háttér - II. Fejezet. Betekintés a koncepciós perek világába
ügyminiszter már 1945. július 3-án a Nemzeti Parasztpárt Intézőbizottságának ülésén menlevelet adott a tömeggyilkosoknak, akiknek „semmiféle rendőri szakképzettségük nem volt, mindössze politikai öntudatuk és éberségük”. Kifejtette: „...ma úgy áll a kérdés: lehet-e azt a 12 felbőszült proletárt, akik ellenfelüket kegyetlenül elpusztították, kipellengérezni és kiszolgáltatni a reakciónak... semmi esetre sem lehet, még akkor sem, ha a jog és a törvény kívánja. Megvallja, nem volt hatás nélkül rá a kommunista szempont, hogy itt proletárokról van szó, akik ellenforradalmárokat, vagy legalább is alaposan gyanúsítható reakciósokat tettek el láb alól”.264 (Kiemelés tőlem. K. F.) Erdei eszmefuttatásában nem csak az a különösen megdöbbentő, hogy egy tudósnak és humanistának tartott ember olyannyira semmibe vette az emberéletet, hanem hogy a terrort, mint államszervezési tényezőt elfogadja és áthágva az érvényes törvényeket a gyilkosoknak állami védettséget adott. A védettség oka pedig az a kulcs szó, amely végigvonul a kommunista diktatúra időszakán: a reakciós. Mint azt Révainak a Szabad Népben 1946 közepén265 megjelent vezércikke bizonyítja, a kommunista párt reakciósnak tekint mindenkit, aki nem támogatja a kommunista politikát. A reakciós = ellenség = büntetőjogilag üldözhető bűnös képlet - ezt láttuk a Mindszenty-per fellebbviteli tárgyalásán - valójában a jogellenesség fogalmát váltotta fel.266 Erdei utóda a kommunista Nagy Imre belügyminiszter és a szociáldemokrata Ries István igazságügy-miniszter végleg elvonta a 12 gyilkost az igazságszolgáltatástól.267 1990-ig kellett várni, amíg a Legfőbb Ügyészség tényfeltáró nyomozásában megállapította a még elérhető tényeket. Az ellenfelek meggyilkolása később sem volt idegen a kommunista politika számára. így a kommunista párt kívánságára ölték meg Lakos Jánost, Szentes rendőrkapitányát is.268 Sokkal később ugyancsak a gyilkosság eszközéhez nyúlt a hatalom, amikor valaki útjában áll. A végrehajtást olykor „magányos gyilkos(ok)”, olykor a politikai rendőrség emberei hajtják végre. A munkássággal „illegális” foglalkozás miatt meggyilkoltatta a hatalom 264 Idézet az LB jegyzőkönyvéből. A jegyzőkönyv másolata a Legfőbb Ügyészség NyfI. 12097/1990 anyagában. 265 Szabad Nép 1946. július 22. - Ki a reakciós? 266 Kahler Frigyes: A „kettős normarendszer” a források tükrében in.: Büntetőjogi tanulmányok IV. MTA VEAB Veszprém p. 15-22. 267 Korábban Pfeiffer Zoltán államtitkára miniszter távollétében (1945. december 12-én) utasítást adott a gyanúsítottak letartóztatására. 268 Részletesen: Barta László - Virágos István: A Lakos-gyilkosság (Szentes, 1992.) 88
