Kahler Frigyes: Egy papgyilkosság a jogtörténész szemével. Brenner János volt rábakethelyi káplán meggyilkolásának körülményei és az ügy utóélete (Szentgotthárd, 2005)
1. rész: Történelmi háttér - II. Fejezet. Betekintés a koncepciós perek világába
Az előadottakból következik: a büntető eljárásnak valamennyi eddig tárgyalt változata a vádlott terhére történt. A hatalom célja az volt, hogy valakik büntetőjogi marasztalásával valamilyen politikai célt érjen el. Nem szóltunk még a kimentések és leplezések kérdéséről. A kommunista rendszerben azonban létezett a büntető eljárással egy más irányú manipuláció is - amely a Kádár-korszakban már nem csak párthatározat, hanem állami norma szintjén is írásos formát is öltött - amelyet - lévén a vádmonopólium formálisan az ügyészség kezében - a legfőbb ügyész szabályozott. Nem volt kétséges a hatalom birtokosai számára, hogy politikai célokat elérni nem csak el nem követett bűnök büntetéssel, hanem elkövetett bűnök eltussolásával is lehet. Az eltussolás itt tágan értendő: a bűnelkövetők teljes eltitkolásától (ide értve helyettük más személy elítélését, akár halálra ítélését is), az igen enyhe büntetés kiszabásán át, a kegyelmezési joggal260 való visszaélésig. Amikor az esetek eltussolásáról beszélünk valójában jogot sért az ebben közreműködő hatóság. A jog ugyanis kötelezi a hatóságokat a bűncselekmények felderítésére és a bűnelkövetők megbüntetésére. A magyar történelemben a kommunista párt már kizárólagos hatalomra kerülése előtt is élt főbenjáró bűnesetek eltussolásával, mint politikai eszközzel. Gyömrői tömeggyilkosság néven vált ismertté - legalább is a történészek körében - miként jártak el kommunista és kriptokommunista belügyminiszterek a Gyomron megkínzott és megölt áldozatok gyilkosainak kimentésében.261 A gyömrői áldozatok között szerepel Mikola Pál plébános is.262 263 Futó Dezső kisgazdapárti képviselő kemény parlamenti fellépése ellenére26j a gyilkosokat futni hagyták. Erdei Ferenc parasztpárti - valójában kriptokommunista - bel260 A kegyelmezési jogot az emberiség ősidőktől ismeri. A modern jogállamokban az államfő gyakorolja kivételes esetekben. Ismert az eljárási kegyelem és a végrehajtási kegyelem. Mindkét esetben az államfői elhatározást nyilvánosan hozza meg a jogosult. 261 Gyömrőn 1945 márciusában és áprilisában a kommunista vezetésű szerveződő rendőrség „előállította” - valójában megkínozta és meggyilkolta — azokat, akiket a kommunista rendszer ellenfelének véltek. A meggyilkoltak pontos száma ma sem ismert. 24 halottat sikerült azonosítani. A feltételezések szerint 30 és 100 között követtek el gyilkosságokat. 262 Mikola Pál (1883-1945) ercsi plébános meggyilkolásáról: Szántó: A meggyilkolt katolikus papok kálváriája p.72-73. 263 1945 február 2-1 interpelláció. 87
