Kahler Frigyes: Egy papgyilkosság a jogtörténész szemével. Brenner János volt rábakethelyi káplán meggyilkolásának körülményei és az ügy utóélete (Szentgotthárd, 2005)

1. rész: Történelmi háttér - II. Fejezet. Betekintés a koncepciós perek világába

S mert a valóság korántsem volt azonos a mindenható pártfórum által kijelentett - s ezért kétségbevonhatatlan - „valósággal,” így nem maradt más hátra, mint a büntetőeljárásokat igazítani a párthatározathoz. Hogy mindez így történt, közvetlen forrás is utal. 1958. október 9-én Marosán György egy „Feljegyzést” kapott kézhez, amelyben többek között ezt olvashatjuk: „... az ellenforradalmi perek anyagai minden vonatkozásban alátámasztják pártunk értékelését az ellenforradalomról”.“58

Van tehát olyan érdek, amely a megtorlás folyamatában - szükség szerint - visszanyúl a konstruált koncepciós perek gyakorlatához. Nem véletlen, hogy a kihallgató tisztek először arra kíváncsiak, mi történt, majd azért bántalmazzák a gyanúsítottakat, ismerjék be, aminek a párthatározat szerint kellett volna történnie. így volt ez Brusznyai Árpád ügyében - és más ügyekben - is.

Mi tehát a koncepciós per?

A koncepciós perek - amelyek jogi hatása a semmisségi törvények meghozataláig élt-jogifogalmának meghatározása a történetkutatás és a Legfelsőbb Bíróságnak e perek felülvizsgálata során követett gyakorlata alapján ma már lehetséges.

A koncepciós perek fogalmán olyan büntetőeljárásokat értünk, amelyek elszakadnak a büntetőeljárásnak a büntetőeljárási törvénybe foglalt céljától és különböző politikai célok elérését szolgálják.

A politikai cél elérése érdekében- fiktív tényállás alapján, vagy/és-megalapozatlan (Be2-9. 239. §. /2/ bek.) tényállás alapján, vagy/és- anyagi-jogi rendelkezés megsértésével (ideértve a büntetés kiszabására

vonatkozó szabályokat és bírói gyakorlatot), vagy/és- amorális jogszabályok alkalmazásával

hoznak akár államellenes bűncselekményekben, akár köztörvényes bűncselekményekben marasztaló ítéletet.

A kimentések rendszere a rendszer érdekében, avagy a ,,fordított" koncepciós eljárások * *

“58 Iratok. 1. p.649.

22,9 A büntető eljárásról rendelkező - többszörösen módosított - 1973.évi I. törvény. A 239.§.(2) felsorolja a megalapozatlansági okokat: a/ a tényállás nincs felderítve, b/ a bíróság nem állapított meg tényállást, vagy a tényállás hiányos, cl a megállapított tényállás ellentétes az iratok tartalmával, át a bíróság a megállapított tényekből további tényekre helytelenül következtetett.

86