Kahler Frigyes: Egy papgyilkosság a jogtörténész szemével. Brenner János volt rábakethelyi káplán meggyilkolásának körülményei és az ügy utóélete (Szentgotthárd, 2005)
1. rész: Történelmi háttér - II. Fejezet. Betekintés a koncepciós perek világába
A hatalom belviszályái - a ,, munkásmozgalmi-perek " A perek, amelyekről eddig szóltunk, a kommunista hatalom eszközei voltak a magyar társadalom ellen. Ismeretes azonban a kommunista hatalom berkein252 belül is a koncepciós perek alkalmazása. Ezek az un. önfelszámoló perek, amelyeket munkásmozgalmi pereknek is neveztek. Legismertebb e körben a Rajkper és szatellit perei. Ezekben a perekben nagy súlyt kapott - a sztálini Szovjetunióban folyt perek egy sajátos mozzanata - a vádlottak manipulálása. A kommunista vádlottak a „párt érdekében” vállalták többször a bűnös gyakran kivégzéssel végződő színjátékát253. A később „munkásmozgalmi perek”-nek nevezett eljárások - bár nem vitásan a konstruált koncepciós perek kategóriájába tartoznak - koránt sem érintik olyan súllyal a társadalmat, mint azok, amelyeket a hatalom megszerzése és megtartása, valamint a társadalom kommunista típusú átalakítása érdekében folytatott a kommunista párt vezetése. Nem csak az érintettek száma volt összehasonlíthatatlan a társadalom egésze ellen viselt büntetőjogi hadjárathoz (hiszen a munkásmozgalmi perekben érintettek száma alig haladta meg az ötszázat), hanem a társadalomra gyakorolt hatás sem mérhető össze. A társadalom túlnyomó többsége ezeket a pereket - bármennyire is törvénytelenek és hazugok voltak - a kommunista hatalom belügyének tekintette, egyfajta maffiaháborúnak. Van ezeknek a pereknek egy másik sajátossága is. Csak ezeknek a pereknek a kárvallottjai kaptak a rehabilitációt kimondó okmány mellé jelentős anyagi kártérítést készpénzben és lakás juttatásban, a többi áldozat sem börtönévei utáni kártérítést, sem elvesztett javainak visszaadását nem kérhette, kivételesen egyszeri segélyben volt részesíthető. Az 1956-os forradalom büntetőjogi megtorlása és a koncepciós perek A magyar történelem legnagyobb politikai megtorlása több vitás kérdést vet fel a kutatók körében. Ezek egyike - a legjelentősebbek közül - voltak-e a megtorló perek között az ötvenes évekhez hasonló konstruált-koncepciós perek, vagy a hatalom minden esetben a valós tényállás alapján a forradalomban való részvételt torolta meg. 252 M. Kiss Sándor felszólalása: Felelősség vagy büntethetőség a kommunizmus utáni rendszerben című kongresszuson Konrad Adenauer Stiftung Budapest 1992. május 16. c -* Zinner Tibor: A Rajk-per, Vö. Törvénytelen Szocializmus p.55-64. 82
