Kahler Frigyes: Egy papgyilkosság a jogtörténész szemével. Brenner János volt rábakethelyi káplán meggyilkolásának körülményei és az ügy utóélete (Szentgotthárd, 2005)
1. rész: Történelmi háttér - II. Fejezet. Betekintés a koncepciós perek világába
2/ A bírói függetlenség megsemmisítése, a bíráskodásnak, mint önálló hatalmi ágnak a felszámolása a gyakorlatban a titkos utasítások intézményének rendszeréhez vezetett, amely széles kapukat tárt a koncepciós perek tömeges alkalmazása előtt. Ehhez kapcsolódik 1100 bíró elmozdítása és a bírói ítéletek közvetlen ÁVH ellenőrzése. 3/ A bizonyítékok szabad mérlegelése helyébe a bizonyítékok vád-centrikus válogatása lépett azzal, hogy a beismerő vallomás mellőzhetővé tette a további bizonyítást. Az apróbb büntető ügyekben is kötelezővé vált az un. környezettanulmány, ahol megfogalmazódtak azok a politikai elvárások, amelyeket a helyi vezetés érvényesíteni kívánt. 4/ A védelem formálissá vált, a tárgyalás „süketek párbeszéde” lett, hiszen eleve adott döntésnél minden más irányba való érvelés esélytelen. A koncepciós perek alkalmazását tekintve külön szempont a nyilvánosság kérdése. Ebből a szempontból beszélünk: a/ az un. látványperekről amelyet - elsődlegesen - a civil társadalom „lefejezésére” alkalmaztak. Ide tartoznak a politikai, vallási, szellemi vezetők elleni perek, amelynek forgatókönyveit a hatalom legfelsőbb köreiben írták, óriási sajtóhadjárat övezte. A pereket jól megválasztott közönség előtt, mintegy színházi rendezésben folytatták. A nagy látványperekhez számos szatellit-pert kapcsoltak. Ennek egyik funkciója az volt, hogy a fő perek tanúi más perekben vádlottként a hatalom teljes kiszolgáltatottságában irányíthatók legyenek. b/ A perek másik csoportja a titkos eljárások. Ezek szerepe a misztikus félelem felkeltése. Megjelenési formájukat tekintve a látvány-perek mellett a tárgyalt időszakban százezres nagyságrendben jelennek meg a lakosság tömegét érintő perek is. Amíg a látványperek a társadalomban vezető szerepet betöltő személyek ellen folytak, mintegy megmutatva, hogy a hatalom bárkit elér, az un. tömeges perek - amelyek a civil társadalom teljes szétrombolását voltak hivatva szolgálni - több százezer embert érintettek, elsősorban a kisárutermelő parasztságot, kisiparosokat és más kisegzisztenciákat. Ilyen módon is kényszerítették őket önálló egzisztenciájuk feladására és a kommunista világrend által kijelölt formációkba. A tömeges perek, mint a terror hathatós eszközei szolgálták az általános félelemkeltést.