Kahler Frigyes: Egy papgyilkosság a jogtörténész szemével. Brenner János volt rábakethelyi káplán meggyilkolásának körülményei és az ügy utóélete (Szentgotthárd, 2005)
1. rész: Történelmi háttér - II. Fejezet. Betekintés a koncepciós perek világába
A Pócspetri-ügy niellett a katolikus egyházat érintő kiemelkedő koncepciós per volt az un. FM -per (a Földművelésügyi Minisztérium büntetőügye), amelynek éle valójában az Actio Catholica ellen irányult* 247. A katolikus egyház ellen indított támadás fő frontpere a Mindszenty-per248 volt, amelyben megtalálhatók a koncepciós perek konstruált formájának valamennyi ismérve, ideértve a jogszabályok tartalmának teljes kiforgatását is. A Mindszenty-per mintegy folytatása a Grősz-per249, amely a célját tekintve a katolikus egyház kormányzásának megszilárdítása volt. Hasonló célokat követett a protestáns főpapok elleni eljárások is, így Ordass Lajos evangélikus püspök,250 Ravasz László református püspök esetében. A kizárólagos hatalom pontos területe volt a hadsereg legteljesebb ellenőrzése, amelynek megvalósítása érdekében ugyancsak számottevő módon alkalmazták a koncepciós pereket. Az 1945. VII. törvény alkalmazásánál már említettük a katonai vezetők háborús bűnösként történő elítélését, ezen túl a tisztikar számos tagja ellen indult eljárás hazaárulás, kémkedés és más államellenes bűncselekmények miatt. A koncepciós perek tipizálóisa A tényállásokat vizsgálva I. Az első csoportba soroljuk a konstruált koncepciós pereket. Jellemzőjük a valótlan — kitalált - tényállások rendszere, esetleg hamis (gyakran az államvédelmi hatóság által hamisított) bizonyítékok alkalmazásával. Többnyire azonban csupán a vádlotti vallomások állnak rendelkezésre, amelyeket kínzás, zsarolás és megtévesztés kombinált alkalmazásával „állít elő” a nyomozóhatóság a kívánt igény szerint. Gyakran - források alapján251 - tényszerűen tudjuk, előbb születik meg az elképzelt szereplő, és csak később keresnek a szerepre alkalmas vádlottakat (így a Grősz-per, Friedrich-per). zásban tisztázódott (Legfőbb Ügyészség Nyom. 19060/1989, hogy baleset és nem gyilkosság történt. A perben két halálos ítéletet hoztak, Királyfalvi Miklós jegyzőt nyomban kivégezték, Asztalos János plébános kegyelmet kapott, így életfogytig tartó börtönt kapott. 247 Szakács - Zinner: A háború... 387-389. Vö. még: Lénárd Ödön: Erő az erőtlenségben. 24^ Gergely Jenő - Izsák Lajos: A Mindszenty-per (Budapest, 1989.), Kahler Frigyes: A főcsapás iránya: Esztergom - Mindszenty bíboros pere (Don Bosco, 1998.), Gergely Jenő: A Mindszenty per (Kossuth Kaidó, Budapest) 240 Balogh Margit - Szabó Csaba: A Grösz per (Kossuth Kiadó, Budapest, 2002.) 250 Szakács - Zinner: A háború... p.422-424 251 Pl.A. 276.f.54/142.öe.3-9. 79
