Kahler Frigyes: Egy papgyilkosság a jogtörténész szemével. Brenner János volt rábakethelyi káplán meggyilkolásának körülményei és az ügy utóélete (Szentgotthárd, 2005)

1. rész: Történelmi háttér - II. Fejezet. Betekintés a koncepciós perek világába

A konstruált perek egyik változata, amikor a valóság elemeiből állítják össze a tényállást úgy, hogy azok tendenciózus csoportosítása után a tényállásnak már semmi köze sincs a valósághoz, csak a per valóságos céljához. Ez jellemző a legtöbb szabotázs típusú perre. A szabotázs pereknél leggyakrabban vagy baleset elemeit használják fel (Pócspetri-ügy), vagy gazdasági folyamatok torz elemzése és a tényéktől eltérő beállítása a fő eszköz (MAORT-per).

II. A tendenciózus perek esetében nem elsősorban a konstruált vagy torzított tényállás játszik fő szerepet, hanem a. joganyaggal történő visszaélés.

Ez különböző formákban történik:

AJ Az anyagi jogi szabályok sérelmével folytatott perek:

a. /Nyílt törvénysértéssel folytatott eljárások - tipikusan - két variációt produkálnak:

1/ A törvény tartalmának érdemi „megfordítása”, miként azt az 1945. 7. törvénycikk esetében tették 1949. augusztus 12-én, amikor is a „demokratikus államrend” helyébe a „népi demokratikus államrend” lépett. Ezzel jogilag az történt, hogy egy többpárt-rendszerű berendezkedés védelmére alkotott törvény az egy párt-rendszerű diktatúra védelmét szolgálta. Ezen nem változtat az sem, hogy az 1946. évi VII. törvényt eredeti formájában is visszaélésszerűen használták fel.

2/ Nyílt törvénysértést jelentett, amikor bűncselekményt deklaráltak rendeleti úton, miként arról fentebb bővebben szóltunk.

b. /Az amorális jogszabályokon nyugvó ügyek sokasága külön csoportot képez. Ez esetben nincs nyílt törvényszegés, de a megalkotott joganyag teljes mértékben szemben áll a társadalom többsége által elfogadott erkölcsi normarendszerrel (deviza-bűntettek, terv-bűntettek stb.). A koncepciós pereknek ez a csoportja kizárólag a semmisségi törvényekkel volt orvosolható.

c. /Az állampolgári jogegyenlőség nyílt sérelmét jelentő un. osztály-hovatartozás szerinti ítéletek csoportjánál valós tényállás és valóban elkövetett bűncselekmények esetén is súlyos sérelem keletkezik, mert más nagyságrendű büntetést alkalmaznak a vádlott (esetenként a sértett) osztály-hovatartozására tekintettel.

B./ A törvénybe foglalt eljárási szabályok és alapelvek lerombolásával és titkos utasítások alkalmazásával folytatott eljárások.

1/ A törvény előtti egyenlőség helyébe lévő, már említett osztály-megkülönböztetés nemcsak a büntető anyagi jogi szabályok eltérő alkalmazását jelentette, hanem kihatott az eljárásjogi szabályokra is. Az ártatlanság vélelme helyett „a rossz osztályhelyzetü” vádlott esetében a bűnösség vélelmezése lépett előtérbe, amely ráadásul gyakorlatilag megdönthetetlen volt. Idekapcsolódik az a Visinszkij által hangoztatott és a magyar ítélkezésben is gyökeret vert nézet, hogy az in dubio pro reo elvének gyakorlati elvetésével a bizonytalan tényeket a vádlottak terhére értékelték.

80