Kahler Frigyes: Egy papgyilkosság a jogtörténész szemével. Brenner János volt rábakethelyi káplán meggyilkolásának körülményei és az ügy utóélete (Szentgotthárd, 2005)
1. rész: Történelmi háttér - II. Fejezet. Betekintés a koncepciós perek világába
lezettséget sértette. Ez a rendelet a parasztság százezreit juttatta börtönbe és milliókat fosztott meg egzisztenciájától. A rendelet nem csak a nullum crimen sine lege elvét hágta át, de olyan büntetőjogi alapintézményeket is semmibe vett, amelyek a büntethetőség körét a büntetőjog általános-részében foglalt szabályok szerint szűkítik. így nem érvényesülhettek a büntethetőséget kizáró törvényi okok sem.233 Valójában egy olyan objektív felelősséget állítottak fel, amely minden célszerű gazdasági kockázatvállalást bűncselekményként büntetett, így - az osztálybíráskodás jegyében - alkalmas volt megsemmisíteni a paraszti kisárutermelést. A koncepciós eljárásokban tömegesen bukkantak fel a devizaszabályok átláthatatlan szövevénye a 8400/1946 M. E. rendeletben, lehetővé téve a halálbüntetés kiszabását is. A szovjet mintájú kolhozosítás bolsevik rögeszméjét szolgálta a 2561/1949 (III. 19) Komi. sz. rendelet, amely a kolhoz típusú szövetkezetek bármilyen bírálatát bűncselekménynek minősítette és 10 évig terjedő börtönnel büntette.234 A „legkirívóbb és legszégyenteljesebb jogszabály, amelynek alapján az emberek százait igen súlyos börtönbüntetésre, nem ritkán halálra ítélték”235 236 237 az 1950. évi 26. törvényerejű rendelet volt. A tvr.-t soha sem hirdették ki nyilvánosan. Tárgya a katona külföldre szökése, vagy annak megkísérlése. A hozzátartozót, aki a katona szándékáról tudott 10 évig terjedően bünteti, de az a hozzátartozó is büntetendő, aki nem tudott a szökésről - igaz „csak” 5 évig terjedően. A koncepciós eljárásokban ezen túl számos titkos utasítás, központi és helyi párthatározat is szerepel, felülírva a kihirdetett büntetőjogot,2-’6 kivetve sarkaiból a büntetőjog fundamentumát képező alapelveket2 ,7. Hogy mindez a gyilkos szabályrendszer - amelyet jogrendszernek nevezni ellentétes nem csak a jogász moráljával, de megcsúfolása az áldozat-társadalomnak is - működjön meg kellett teremteni a struktúrát. Itt a főszerep a politikai rendőrségé, és kiszolgáló alegységeié, az ügyészségeké és bíróságoké. A politikai rendőrségről a kutatások megalapozásának her233 Vő.: Jelentés 11-13. 234 BIIÖ. 31. pont. Gyakorlatát vö. Kahler: Joghalál p. 197-202. "J3 Jelentés: p. 14. 236 Kahler Frigyes: Az ítélkezés irányítása Magyarországon 1949-1956. I., II. in: Magyar Jog 1991. p.133-141; 1991.4. p.205-209 237 Kahler: Joghalál. p. 147-183. 76
