Kahler Frigyes: Egy papgyilkosság a jogtörténész szemével. Brenner János volt rábakethelyi káplán meggyilkolásának körülményei és az ügy utóélete (Szentgotthárd, 2005)
1. rész: Történelmi háttér - II. Fejezet. Betekintés a koncepciós perek világába
vadhatatlan érdeme M. Kiss Sándoré,238 A bíróságok és ügyészségek tevékenységének kutatásában úttörő szerepet vállalt Zinner Tibor. Nincs itt terünk arra, hogy az eröszakszervezetek strukturális kérdését részletezzük, csupán utalunk arra, hogy a politikai rendőrség volt az az instrumentum, amely „realizálta” a kommunista pártvezetés utasításait a hatalom megszerzésére és megtartására és ezáltal legfontosabb eszköze volt a magyar történelem kriminalizálásának. Fontosabb koncepciós perek (1945 - 1956) Visszatérve a koncepciós perek kérdéséhez - a teljesség igénye nélkül - legalább jelezzük azokat a kiemelkedő pereket, amelyek eset-tanulmányként szolgáltak a koncepciós eljárások főbb vonásainak tanulmányozásához239 Emellett szólunk a tömegesen lefolytatott, valójában amorális törvényeken és rendeleteken alapuló perekről, amelyek később csak a semmisségi törvények segítségével voltak kezelhetők. Mindenek előtt azonban fel kell tenni a kérdést: mi célt szolgáltak a koncepciós perek és milyen technikákat alkalmazott a hatalom a célok elérése érdekében. Az 1945 és 1956 közötti időszak koncepciós pereit illetően az átfogó cél a kizárólagos - monolit típusú - hatalom megteremtése, majd megtartása volt. Ennek érdekében az egyik fő politikai cél az abszolút többséget szerzett kisgazdapárt szétzúzása volt. Ezt a célt szolgálta az un. Magyar Testvéri Közösség240 összeesküvési ügyláncolata, amelynek fő perét a Dr. Donáth György és társai ellen folytatott összeesküvési és kémkedési per képezte. A per - amelynek végén Dr. Donáth Györgyöt 1947. október 23-án kivégezték - valójában Kovács Béla és Nagy Ferenc miniszterelnök ellen irányult. Kovács Béla ügyét átadták a szovjet hatóságoknak, Nagy Ferencet pedig lemondásra kényszerítették. A Magyar Testvéri Közösség és a hozzá „amalgámozott” Földalatti Fővezérség pere - valamint más szatelit-perek, az ügy összességében 260 főt érintett - eredményeként a Kisgazdapártot sikerült szétverni. * 2 238 M. Kiss Sándor: Vázlat az ÁVH-ról l-ll. in.: Hitel. 1989/2 és 4; Vő. még: Államvédelem a Rákosi-korszakban, Tanulmányok és dokumentumok a politikai rendőrség második világháború utáni tevékenységéről (szerk.: Gyarmati György) Történeti Hivatal. Kiszely Gábor: ÁVH egy terrorszervezet története, Korona, Budapest, 2002. 9 ^ 0 A hivatkozott perekből fontosabb iratok faximilében: Iratok 1-5. 2^® Csicsery-Rónay István, Cserenyey Géza: Koncepciós per a Független Kisgazdapárt szétzúzására 1947. (Budapest, 1956-os Intézet 1998.) Vő. még Szakács Sándor - Zinner Tibor: A háború „megváltozott természete”-Adatok és adalékok, tények és összefüggések 1944-1948 (Budapest, 1997.) p.329-248. 77
