Kahler Frigyes: Egy papgyilkosság a jogtörténész szemével. Brenner János volt rábakethelyi káplán meggyilkolásának körülményei és az ügy utóélete (Szentgotthárd, 2005)

1. rész: Történelmi háttér - II. Fejezet. Betekintés a koncepciós perek világába

szolgáltatására, valamint, hogy ítélkezik az ilyen személyek felett. Önmagában a háborús és emberiség ellenes bűncselekményt elkövetők törvényes felelősségre vonása helyén való. Az már kevésbé, hogy az ennek alapjául szolgáló jogszabályok220 alaposan eltértek a Nürnbergi Nemzetközi Katonai Bíróság Alapszabálya által rögzített háborús bűncselekményektől. A kodifikáció részletes és sommás kritikáját olvashatjuk az Alkotmánybíróság 2/1994. (I. 14.) AB. számú határozatában.221 Ennek lényege, hogy a háborús és népellenes bűntetteket megállapító tényállások többsége222 * nem felel meg a büntetőjog alkotmányos kívánalmainak és így a nemzetközi jog idevonatkozó általános szabályainak sem.

A ténylegesen háborús bűncselekményt megvalósító felelősségre vonása egyébként minden esetben teljes szigorral megoldható lett volna mind a magyar anyagi büntetőjogi rendelkezések, mind a katonai büntetőtörvénykönyv alapján éppúgy, mint a Nürnbergi Nemzetközi Katonai Bizottság alapszabályának alkalmazásával. Az 1945. VII. törvényben felvett tényállások azonban alkalmasnak mutatkoztak arra, hogy a meghirdetett célon túl eljárás alá vonjanak olyan személyeket, akiknek a közéletből való eltávolítása és látványos megtorlása így könnyebben megoldható volt.222

Az 1945. VII. törvény alapján - a kollektív felelősség alkalmazásával224 - megtorló hadjárat folyt a magyarországi svábok ellen, de alkalmas volt arra is, hogy az alsó-közigazgatás szétzilálására - ez a tanácsrendszer előkészítésének egyik mozzanata - nagyszabású felelősségre vonási hullámot indítsanak a helyi jegyzők és más közigazgatási tisztviselők ellen is.

Ezeknek az ügyeknek nemcsak az a jellegzetessége - miként azt a rendszerváltozás után lefolytatott perújítási eljárások és más rendkívüli jogorvoslatok bizonyítják hogy az egykor lefolytatott bizonyítási eljárások elégtelenek, hanem, hogy a népbíróságok rendre a valóságtól eltérő tényállást állapítanak meg jórészt a vádlott terhére alkalmazott vélelmek és fikciók sorozatával. A bizonyí220 Az 1945. VII. törvénnyel törvényerőre emelt 1440/1945. (V. 1.) ME, valamint az 1947: XXXIV. törvénnyel módosított 81/1945. (II. 5.) ME rendelet.

221 Vö. még 11/1992. AB, 30/1992. (V. 26.) AB, 66/1992. (XII. 17.) AB határozat.

222 Az 1945: VI1. tv.-be felvett rendeletek 11 ,§.-nak 1-4. pontja, és 6. pontja, továbbá !3.§.-ának 1. és 3-7. pontja alkotmányellenes, ezért azokat a határozat közzétételének napján megsemmisíti az Alkotmánybíróság.

222 Vö. Kónya István: Amit a semmisségi törvények nem oldottak meg, in. Büntetőjogi tanulmányok III. Budapest, p. 197-228. A szerző elemzi Jány Gusztáv, Szombathelyi Ferenc, Magasházy László és Valgóczy Imre ügyét.

224 Vö. Zinner Tibor: Adalékok a háborús és népellenes bűncselekményeket „elkövetők" felelősségre vonásához. In. Büntetőjogi tanulmányok II. Veszprém p. 41-60.

73