Kahler Frigyes: Egy papgyilkosság a jogtörténész szemével. Brenner János volt rábakethelyi káplán meggyilkolásának körülményei és az ügy utóélete (Szentgotthárd, 2005)

1. rész: Történelmi háttér - II. Fejezet. Betekintés a koncepciós perek világába

tási eljárásokban nem ellenőrzik a vádlotti védekezéseket és esetleges - rendszerint - a helyi politikai erőviszonyok eredménye a felmentés vagy marasztalás.

Az 1945. február 3-tól 1950. április 1-ig népbíróság elé állított 59 429 vádlottból így 26 997 elítélés született.225 Külön tanulmányt érdemel az a tény, hogy mennyiben tekinthető függetlennek az a bíróság, ahol a tagokat pártok delegálják és utasításokkal látják el. Ugyancsak figyelmet érdemel az a törvényi rendelkezés is, amely lehetővé teszi — 1945. május 1 -töl — a 16 évet betöltött fiatalkorúak halálbüntetésre ítélését és kivégzését. Ez a rendelkezés visszatér az 1956-os forradalom megtorlásának jogszabály anyagában.

Tény, hogy az Alkotmánybíróság mércéjén az 1945. VII. tv. könnyűnek találtatott. A törvényhozás ennek ellenére a mai napig sem vette a bátorságot, hogy igazságot szolgáltasson a jogtalanul elítélteknek, noha egy erre alkalmas semmisségi törvényt alkotmányos tényezők is sürgettek.226

A koncepciós perek rendszere az 1946. évi VII. törvény alapján

Az 1989-ben kinevezett kormánybizottság jogász albizottság szerint a legtöbb koncepciós elemet tartalmazó eljárást az 1946: VII. tv alapján folytatták.227

Az 1946. I. te. rendelkezett a demokratikus államrend, illetve a köztársaság védelméről. E szerint halállal is büntethető, állam ellenes bűncselekményt valósul meg azzal is, ha valaki mozgalmat vagy szervezkedést kezdeményez vagy vezet. A kezdeményezés fogalmát kimeríti, ha „mozgalom, vagy szervezkedés megalakítására indítványt terjeszt elő, vagy másokat abban való részvételre rávenni törekszik.”228 Nem feltétele a bűncselekmény megállapításának semmilyen mozgalom vagy szervezet létrejötte. Ez a törvényi megoldás - amellett,

225 Zinner id. mű p. 48. 447 halálra ítélt közül 188-at végeztek ki, egy év alatti szabadságvesztésre 12 629 főt, 1 -5 évig 9 366 főt, 5-10 évig 1 355 főt, 10-15 évig 481 főt, életfogytig tartó szabadságvesztésre 167 főt ítéltek jogerősen. A szóban forgó törvény alapján 1950. április 1 -je után is folytak eljárások a rendes bíróságok előtt. Ezt is figyelembe véve a kivégzettek száma 227 fő MOL. Jgy. XIX. E. 1. Z. 0090/1951.

226 Zinner Tibor: Személyes adalékok (is) az első két semmisségi törvény hátteréhez in: Büntetőjogi tanulmányok III. (Kairosz Budapest, nyomtatás alatt) p. 104. Kónya István: Amit a semmisségi törvények nem oldottak meg. Büntetőjogi tanulmányok III. p.225-227 Vö. még: Zinner: Adalékok a háborús és népellenes bűncselekményeket „elkövetők” felelősségre vonásához... Büntetőjogi Tanulmányok II. p.41-60.

227 Vö.: a Minisztertanács 3063/1989 sz. határozatával létrehozott jogász - történész bizottság jogász albizottsága (vezetője prof. Földvári József) elkészítette az igazságügy miniszternek: Az 1945-1952 között koncepciós elemeket tartalmazó büntető ügyek felülvizsgálatára létrehozott jogász albizottságának jelentése (Budapest, én) [a továbbiakban Jelentés:] című munkát.

228 BHÖ.(Hatályos anyagi büntetőjogi szabályok hivatalos összeállítása - (Közzé teszi az Igazságügyminisztérium Budapestl949) 1. pont. Vö.: 1946. VII. tc.l.§.

74